Talán nincsen olyan természetjáró Kolozsvárott, aki ne találkozott volna a gömbkövekkel.Sokan azonban azt hiszik, hogy ezek kizárólagosan Erdőfelek és Kolozsvár sajátjai. Az igaz, hogy innen kerültek elő a leglátványosabb példányok, az is igaz, hogy a tudományos irodalomban az itteniek szerepeltek először, sőt a nevüket is innen kapták, de el kell oszlatnom azt a tévhitet, mely szerint csak ezen a tájon léteznének.
December 4-én 10 órakor vágott neki, borús, ködös időben a Monostori erdőnek Bagaméri Tibor vezetésével az EKE-sek 45 fős csapata: ezúttal az évről-évre megrendezett, sokak számára kedves Mikulás-túrának. A Diósnál tetőre érve most is napsütés fogadja a turistát. Az erdő gyönyörű rozsdabarna volt és nyugodtan sétáltunk a kellemes időben, még a kabátot is levetettük.
Borús, esős időre ébredtünk december 17-én, szombaton. A szemerkélő eső ellenére szép számban vettünk részt a kolozsvári EKE hagyományos évzáró túráján, tudva azt, hogy „nincs rossz idő, csak lusta turista“.
Utóbb a Kolozsvár környéki sótelepek körül járkáltunk, most azokkal egykorúnak tudott másik, szintén tengervízből kicsapódott ásványtelep megismerésére hívom meg a kedves olvasót.
Az októberi hideg reggel ellenére mintegy 60-an indultunk útnak Kolozsvárról, még sötétben egy autóbusszal és egy mikrobusszal. Utunk első állomása Torda. Az ótordai református templomkertben lévő emléktáblájánál egyesületünk volt alelnökéről (a múlt század 30-as éveiben az Erdély főszerkesztője), dr. Tulogdy Jánosról emlékeztünk meg születésének 120. évfordulóján. A híres geológus, geográfus, egyetemi tanár 1891. október 12-én született Tordán.
A múlt hónapi írásomban azt ígértem, hogy most a Györgyfalva–Pata–Dezmér háromszögben megjelenő sósforrások, só-kivirágzások területére indulunk kirándulásra.
Útban a Kolozsvár melletti „Só-vidék” felé
Augusztus 22. és 28. között a Vajdaságban kirándultunk. Utunk során a magyar történelem olyan jeles helyeit kerestük fel, mint az 555 évvel ezelőtti nándorfehérvári győztes ütközet emlékművét, Bács várát, az egykori magyar várrendszer központját, Árpádkori műemlékünket, az aracsi pusztatemplomot, az 1699-es Karlócai-béke színhelyét, Kosztolányi Dezső szülővárosát, a gyönyörű szecessziós épületeiről méltán híres Szabadkát, az Alduna menti végvárak gyöngyszemét, Szendrő várát.
Kovács D. Zsuzsa
A mai Kolozsvár területe kelet-nyugat irányban hosszasan elnyúlik a Kis-Szamos völgye mentén, Szamosszentmiklós és Szászfenes között úgy, hogy maholnap mindkettőt, sőt az azon túli településeket is magába olvasztja. Ezen a területen belül igen változatos földtani képződményeket találunk. Egy azonban közös: minden itteni képződmény földtörténeti szempontból nagyon fiatal. Mai tudásunk szerint a Föld kora négy és fél milliárd év.
Vándormadarak hava (IX. 21–X. 20.). A Nap a Mérleg jegyébe lép. Rovatunk az év különböző hónapjainak, évszakainak közvetlen környezetünkben észlelhető sajátságos természeti jeleit térképezi fel. Ebben a hónapban a vadon termő növények őszi terméseire figyelünk.
CÍMLAP