Ha van még hely széles e világon, ahol felejt az emberi lét gondot, bánatot és ahova kenyérbélyeges mindennapunk taposómalmának rohanva zakatoló lármája nem ér: az a szabad természet a maga elbűvölően csodás, folytonos változatosságának mindenkit egyforma szeretettel fogadó mélységes csendje...
Kilencen az Algyógyi-szorosokba kirándultunk szeptember 8-án és 9-én. Túravezetőnkkel, Vlád Pállal szombaton kora reggel, még sötétben indultunk Kolozsvárról Tordán, Enyeden át, Gyulafehérvár felé. Ott megnéztük a restaurált várat és a római katolikus székesegyházat, majd Alvincen (Vinţu de Jos) megittuk reggeli kávénkat. A Maros völgyén mentünk tovább. A szokatlanul meleg és száraz nyár miatt a Marosban alig csordogált egy kevés víz. Déva előtt letértünk Algyógy (Geoagiu) felé Erdőfalváig (Ardeu). Innen indultunk a Mádai-szorosba (Cheile Madei vagy Măzii).
Alig 20 km-re Kolozsvártól, párhuzamosan a Torda felé haladó országúttal található a Túri-hasadék. Titokzatos világ, ahol minden szikladarabhoz, kőhöz, barlanghoz, vízeséshez tündérmesék, legendák, mondák fűződnek. Mese, fantázia, legenda és valóság kapcsolódik itt össze, egyesek szinte babonás félelemmel elkerülik ezt a vad sziklaszorost, de olyan híres természetjárók, mint Orbán Balázs és Czárán Gyula kutatták rejtélyeit.
64-en érkeztünk Magyardécsére 10 órakor, miután előzőleg a szentbenedeki romos Korniss-kastélyt is megtekintettük. A cseresznyefesztivál belépőjegyének megvásárlása után 11 órakor részt vettünk a református istentiszteleten, majd Fekete János tiszteletes úr sokat mesélt nekünk Décséről, lakosairól és válaszolt kérdéseinkre. A cseresznyefesztivált az iskola udvarán rendezték meg, 12 órától. Az üdvözlő beszédeket kulturális műsor követte a színpadon.
A Vlegyászáról Czárán Gyula idézete jut eszünkbe: „Nem is gondolná az ember, hogy a Vigyázó ellapított sima, zöldellő lejtőiből néhol merészebb sziklacsoportok is bukkannak elő, hogy megszakítsák a nagy terjedelmű gyepes hegyoldalak egyhangúságát. Ilyen az a Sphynx is, azon ösvény mellett, melyen a Fazset pásztortelepről a főcsúcson jutni fel.”
Eddig üledékekről volt szó. Egyszer ugyan – amikor a Dési Tufa Formációról beszéltünk – volt szó vulkáni eredetről. Azt mondtuk, hogy a vulkáni tufák anyaga magmából származik, de keletkezési módja és megjelenése üledékes. No, ezzel ki is merült a tapasztalatunk azokra a kőzetekre vonatkozólag, amelyek a Föld mélyében keletkeznek. Márpedig azok, amelyek a Föld kérgének felépítésében részt vesznek, túlnyomó többségükben nem a felszínen keletkeznek (mint az üledékes kőzetek), hanem a mélyben.
Talán kevesen tudják, hogy a Hesdát-patak, mielőtt Sinfalvánál az Aranyosba ömlik, szép vízesést hoz létre egy sziklaszűkületben, lezúduló vize kis tóban gyűl össze. Nyáron a nap felmelegíti a hideg sziklákat és a patak vizét, kellemes fürdőhelyet alakítva ki. Ez a Csukás-tó és a Csukás-vízesés, a tordaiak Kis Acapulcónak nevezik ezt a vadregényes helyet.
Összeségében 50 kilométer és összesen 3000 méter szintkülönbségű túrákat tartottunk a múlt hét végén (június 16–17.), az e hét végén esedékes Albán Alpok bemelegítőjeként. Lehet, hogy jólfog majd a melegben mozgáshoz való hozzászokás is, de reméljük, nem az utóbb szokásos 30–35 fokos kánikulával találkozunk újra a Montenegro, Albánia és Koszovó között megosztott hegyekben.
Turistáink május 12-én Erdély-szerte megünneplik az EKE napját annak emlékére, hogy 121 évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg Kolozsváron az Erdélyi Kárpát Egyesület, a polgári turizmus természetszerető, kiránduló híveinek szervezete. A kolozsvári EKE több rendezvénnyel várta a természetkedvelőket erre a napra. A Bácsi-torokban szabadtéri fotókiállítást szervezett Bozsoki Adrienn és Szabó István, de vonatos túra is indult a Révi-szorosba, a Zichy-barlanghoz Sáska Pál vezetésével.
Május 19-én jelzést festettünk Türéből a Sárdi-rétre vezető úton. A Sárdi-rétnek egyedi növényvilága van, ott nyílik tavasszal a kockás liliom, de a nedvességet igénylő vadvirá-
CÍMLAP