Itt az év vége, a hagyományos évzáró kirándulásokon már érződik a közeledő ünnepek hangulata. Több mint 20 éve Szilágyi András megszervezi a borforraló túrát a Bácsi torok egyik tisztásán. December 13-án, reggel 9 órakor indultunk a Törökvágás tetejéről a Bácsi torok felé 12-en Szilágyi András túravezetővel, Márton Erzsikével több mint 40-en jöttek a 31-es autóbusszal Kisbácsig, ők 10 órakor indultak. A Hója erdő fái közt sűrű köd fogadott, az utak sárosak az esőzésektől, a bakancsokra és gumicsizmákra tapadó sár megsokszorozta a cipőnk súlyát.
Egy évvel ezelőtt május 12-én 33-an indultunk Kolozsvárról a reggeli vonattal, hogy Csucsán ünnepeljük meg az EKE-napot. Miért éppen Csucsára esett a választás? Sokszor felmerült az a gondolat, hogy jó volna egy hétvégi ház szép helyen, hegyek közt és könnyen megközelíthető legyen. A választás egy csucsai házra esett – a környék valóban szép, a Meszes- és a Réz-hegység találkozásánál, a Sebes-Körös völgyében. Kolozsvárról másfél óra alatt elérhető vonattal vagy autóbusszal, kiskocsival még hamarabb.
A május 12-i EKE-nap alkalmából, valamint a kolozsvári Születés Hete rendezvény keretében 2014. május 10-én, szombaton gyerektúrát szervezett Sztánára, a Riszeg-tetőre az Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891, illetve az Életfa Családsegítő Egyesület.
December a hagyományos évzáró túrák hónapja. Hó ugyan nem volt még az idén, az időjárás egész tavaszias, a Mikulás sem ülhetett szánra, gyalogosan érkezett a Cérna-forrás tisztására. A bácsi-torokbeli borforraló túrán sem fáztunk, és másnap Torockó vidékét is napfényes időben barangolhattuk be, hogy élmény- és látványdús túránk végén bort kóstoljunk Nagyenyeden.
Mire megvirradt, elhagytuk a várost. Kanyargós, imbolygós út, lovasszekerek, szénaboglyák, az út szélén legelésző állatok. Juhok fehér foltja ereszkedett a völgybe, borzos kutya ugatta meg a kis buszt. A városi ember számára egy más világ.
Az idei ősz szép hosszú volt, több kiránduláson is megcsodálhattuk az erdők őszi színpompáját, még november közepén is meleg, enyhe volt az idő. Ki akartunk használni minden percet, hiszen bármelyik nap beköszönthet a zord, hideg tél. A Vársonkolyosi-szoros egyik kedvelt kirándulóhelyünk, ide szerveztünk vonatos kirándulást november 15-én.
Csucsa és környéke kevésbé ismert a természetjárók számára. A vidék nagyon szép, de jelzett túrautak nincsenek. A Sebes-Körös jobb oldalán a Meszes és a Réz-hegység, a másik oldalon a Vlegyásza előhegyei határolják. Az előbbiek nem haladják meg az 1000 m magasságot, a Poicu patak völgye választja el a két hegyvonulatot egymástól. A Sebes-Körös bal oldalán a Nagy-hegy (Dealul Mare) 1076 m. Erdőborította oldalak, füves legelők, mély patakvölgyek jellemzik ezt a vidéket.
Az élet nagy kihívásai közelebb viszik az embert az önmegvalósításhoz. Legyen az fizikai vagy szellemi túlteljesítés, szükség van néha arra, hogy bizonyítsunk: igen, meg tudom tenni, megvalósítom a kitűzött célt! Értékelem ezt gyermekeim buzgalmát követve, a továbbképzés terén, de fel tudok nézni azokra is, akik már túl a harmadik X-en indulnak a maratonon, biciklitúrán, rendszeresen hegyet másznak. Ilyen kihívás volt a kolozsvári EKE által szervezett balatoni biciklis körtúra is.
Piros és lilás tornyok, piramisok, oszlopok, ember- és állatformájú tömbök: ez a Vörös-szakadék, a Küküllők fennsíkjának egyik legérdekesebb természeti képződménye.
