A Keleti-Kárpátok északnyugati felében fekvő Gutin-hegység Európa leghosszabb vulkanikus eredetű hegyláncának része. Noha legmagasabb csúcsa alig közelíti meg az 1500 métert, látványosságai miatt a térség legismertebb hegysége. A föld mélyéből feltörő és megszilárduló magma különös alakzatokat hozott létre: fogazott, pengeéles sziklákat, egyedülálló sziklatornyokat, a kráterek mélyén keletkezett tavakat. A kolozsvári EKE-sek ide látogattak el március 23-án.
A Bihar-hegység az Erdélyi-szigethegység központi hegytömbje. Tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtő területei határozzák meg. Vízválasztót képez az alföld és az Erdélyi-medence között, éppen ezért csapadékban gazdag, viharoknak, heves szélnek kitett hegység. Legmagasabb csúcsa az 1849 m magas Nagy-Bihar-csúcs (Vârful Cucurbăta), mely egyben a Szigethegység legmagasabb pontja is. Ezt a kissé félreeső, a kolozsváriak által ritkábban látogatott hegyet tűztük ki március 2-i túránk célpontjának.
A kalotaszegi dombvidéken, Körösfőtől 2 km-re ered a Sebes-Körös, forrása szép gránitboltívvel kiépített. Sárvásár és Bánffyhunyad után eléri a Királyerdő hegységet, Csucsánál már valódi folyónak számít, két csodálatos sziklaszoroson töri át magát Vársonkolyos és Körösrév közelében, majd nyugat félé folytatja útját Nagyvárad felé. A folyó mentén csodálatos a táj, a falvak és hegyek, a karsztvölgyek és fennsíkok, az emberek és a természet zavartalan együttélése ámulatba ejtő, bár a környező hegyek, dombok magassága alig haladja meg a 700 métert.
A rossz időjárás-előrejelzés miatt mindössze 3 család (6 felnőtt és 6 gyerek) vett részt a túrán, mely nagyszerűen sikerült. De. 11.15-kor indultunk a menedékháztól, de előbb megismerkedtünk egymással, a gyerekek elmesélték a hasadékhoz kötődő Szent László-legendát, majd átmentünk az 1. hídon, itt feltértünk balra, és a piros pont jelzést követve áthaladtunk a Tordai-hasadék Kápolnás-tető felőli peremén, a hasadék Magyarpeterd felőli végéhez. Csodás virágokat láttunk, mint pl.
1879-ben az erd. múzeum-egylet ásvány-földtani kirándulásra küldött Erdély északnyugati szegletébe. A Szilágyságban és a Rézhegységben végzett excursioimról megtettem jelentésemet annak idején a t. szakosztály előtt. Ez alkalommal kirándulásaimnak a Sebes-Körös völgyében tett végső szakaszáról kívánok megemlékezni.
Őrként magaslik Kalotaszeg fölött a Vlegyásza (Vigyázó/ Kalota-havas, 1835 m), az Erdélyi-szigethegység második legmagasabb csúcsa. 1430 méteren menedékház, Székelyjó és Sebesvár felől is megközelíthető, de az út helyenként köves, nehezen járható. Télen-nyáron látogatják, de nyáron is csak meleg ruhákkal és esőkabáttal felszerelkezve, mivel gyakori a hirtelen időváltozás, eső, havazás, vihar.
Enyhe, tavaszias idővel köszönt ránk a 2014-es esztendő. Különös ez a tél, december elején szállingózott egy kis hó, de el is olvadt hamar, többnyire köd takarta a várost. A karácsony eltelt, eljött az új év, és havat nem láttunk. De még csak januárban vagyunk, nem tudjuk, mit hoz a február, telet vagy tavaszt? Az erdőből hozott somfaágon a szobában pár nap alatt kinyíltak a sárga somvirágok.
Jéghideg, szitáló esőben gyülekeztünk a tordai úti benzinkútnál az év első túrájára. Úti célunk a Bedellő-hegységben lévő Sárkányok-kapuja volt. Mikor Tordára érve sűrű köd fogadott, már alig mertük remélni, hogy túránk sikeres lesz.
Hóviharra ébredtünk december 7-én, szombaton reggel. A riasztó időjárás ellenére, mégis 28-an (!) gyülekeztünk 10 órakor a Monostori végállomásnál, hogy részt vegyünk a Mikulás-túrán, Hints Miklós túravezető Mikulásunkkal.
Indulás után a vihar elcsitult, s az erdőben hóval beszitált vastag avaron haladtunk a Cérna-forrás felé. Ezen a tisztáson a Voinţa turistacsoport által vastagabb ágakból ügyesen összeállított asztalok és padok várják a fáradt kirándulókat.
December 8-án, vasárnap kora reggel álmosan, vacogva gyülekeztünk a Széchenyi téren a tél első igazi havas túrájára. Úti célunk a Dregán-völgyét uraló, 1792 m magas Bocsásza-csúcs és az Ördögmalom-vízesés volt.
A pányiki tetőn havazni kezdett, és rövidesen hófedte tájon haladtunk. A Dregán-völgyi víztározó gátján már 10 cm-es hóban csúszkáltak a kocsik. A Zarna erdészháztól a síkos út miatt nem lehetett autókkal továbbmenni, így újraértékelve a helyzetet, reális célként az Ördögmalom-vízesés maradt számunkra. Így is 27 km gyaloglásnak néztünk elébe...
