Sólyomkő vára szerelemmel és medvehagymával

Szinte félidőben értünk Mezőtelegdre az ortodox húsvét második napján kora reggel, annyira néptelen volt az országút. A református templomban ötszáz éves graffitik és kuriózumnak számító építészeti elemek sokasága kényeztette a 25 fős társaságot. Az Élesd közeli Sólyomkőpestes határában további történeteket regéltek Sólyomkővár romjai. És finom a medvehagymás pesztó...

Szokatlan márciusi túra az Őzek völgyébe

Kolozsvár egyik geológiai érdekességét alkotják a Feleki-hegy déli oldalában megfigyelhető homokkőgömbök. Az óriási kugligolyókhoz hasonló képződményekkel – a „feleki gömbökkel”, ahogyan dr. Koch Antal geológus professzor nevezte őket – Györgyfalvától Szelicséig mindenütt találkozhatunk. A homokkőgömbök a hajdani tengerfenék homokjából jöttek létre, a homokszemek lerakódtak és oldott mészkő által cementálódtak egy központi mag köré, öklömnyi nagyságútól több mázsányi súlyú gömböket alkotva.

Erdély keleti határán: a Csalhón

Az Erdélyt körülölelő Kárpátok koszorúja kontinensünk egyik legváltozatosabb hegyvidéke, így számos túralehetőség kínálkozik a hegyeket kedvelőknek. A hosszabb, nyári útvonalak mellett a kolozsvári EKE-tagok télen is járják a természetet. Ilyenkor a nagy hó, a dermesztő hideg, a csontig hatoló szél új kihívások elé állítja a túrázókat.

Kazinczy 200 éves erdélyi nyomdokain

Kazinczy Ferenc (1759–1831) író, műfordító, a nyelvújítás mozgalmának legjelentősebb alakja, évtizedeken át széphalmi birtokáról szervezte a magyar irodalmi életet. A köznemesi famíliából származó irodalmár anyanyelvünk ápolása mellett a haza művelődésének ügyét is szívén viselte.
1816 nyarán három hónapot töltött Erdélyben, sorra meglátogatva erdélyi barátait. Ő maga élete legboldogabb három hónapjának tartotta az Erdélyben töltött időt, így ír róla:  „…szebb napokat, ha ide nem számolom, amit a szerelem ada, sohasem éltem …”

Barlangok hazája a Sebes-Körös völgyében

A Bihar- és a Vlegyásza-hegységek „árnyékában” meghúzódó Királyerdő-hegység varázslatos látványosságokat tartogat a természetkedvelők számára. Északi peremén alakította ki a Sebes-Körös vadregényes, kanyargós, festőien szép szurdokvölgyét. Itt található a Vársonkolyosi-, és Révi-szoros, ahol a víz áttörte a Bihar hegység, a Királyerdő-hegység és a Réz-hegység között található jura kori mészkőtömböt. A Királyerdő-hegység északi peremén fekszik Vársonkolyos (Şuncuiuş).

Zsidovina – a tűz alkotása

Az Aranyos-völgye a kolozsvári EKE egyik kedvenc túracélpontja. A Bedellő, Vidalykő, a Bélavára, a Runki- és Pocio­valiştei szorosok minden évben szerepelnek a túraprogramban, de télen ritkábban járjuk ezt a vidéket. Ezért született az ötlet, hogy egy téli túra alatt kössünk össze két rövidebb nyári útvonalat, és jussunk fel a kevésbé ismert Zsidovinára, majd az encián virágzásakor évente látogatott Vultureasára.

Kirándulás az Igeni-tóhoz

A szép őszi tájakat keresve november 9-én az Igeni-tóhoz kirándultunk. Reggel 8-kor indultunk Tövis felé. Áthaladtunk a XVIII. századi műemlék református templomáról híres Magyarigenen (Ighiu). Utunkat Igenpataka (Ighiel) felé folytattuk, mely nevét patakjáról kapta. A falut elhagyva 10–12 km hosszú, szép patakvölgyön jutottunk fel a 950 m tengerszint feletti magasságban levő tóhoz, az erdei út sajnos elég rossz állapotban van, keményen próbára tette a kocsikat: jó része köves és több mint 600 m az emelkedő.

Borforralás, hófödte tájak – évzáró túrák decemberben

Több mint 20 éve minden évben Szilágyi András megszervezi a hagyományos borforraló túrát a Bácsi torok egyik tisztásán. A decemberi esős hetek után reméltük, hogy a hét végére szép idő lesz (így mutatták az előrejelzések), de nem így alakult, legalábbis nem ezen a szombaton, december 13-án. Reggel 9 órakor indulás a Törökvágás tetejéről a Bácsi-torok felé, összesen 12-en gyűltünk össze Szilágyi András túravezetővel, a többiek Márton Erzsikével a 31-es autóbusszal jönnek Kisbácsig, ők 10 órakor indulnak.