A mai Kolozsvár területe kelet-nyugat irányban hosszasan elnyúlik a Kis-Szamos völgye mentén, Szamosszentmiklós és Szászfenes között úgy, hogy maholnap mindkettőt, sőt az azon túli településeket is magába olvasztja. Ezen a területen belül igen változatos földtani képződményeket találunk. Egy azonban közös: minden itteni képződmény földtörténeti szempontból nagyon fiatal. Mai tudásunk szerint a Föld kora négy és fél milliárd év.
Vándormadarak hava (IX. 21–X. 20.). A Nap a Mérleg jegyébe lép. Rovatunk az év különböző hónapjainak, évszakainak közvetlen környezetünkben észlelhető sajátságos természeti jeleit térképezi fel. Ebben a hónapban a vadon termő növények őszi terméseire figyelünk.
Kolozsvári részvétellel a Duna-deltába szervezett jól sikerült kirándulást augusztus 3–10. között az EKE’91 Nagyvárad – Bihar. Az utóbbi időben egyre gyakrabban veszünk részt egymás kirándulásain, igaz, még nem tömegesen. Tulceára vonattal érkeztünk, onnan hajóval folytattuk utunkat a Dunán, majd rövidesen annak Szentgyörgy ágán hajóztunk az utolsó településig, a Szentgyörgy (Sfântu Gheorghe) nevű faluig, ahol a szállásunk volt. A falu határán túl ömlik a Duna Szentgyörgy ága a tengerbe. Csodálatos világ a delta és a tenger találkozása!
Múltkori, a Róka-dombra tett sétánk alkalmával ígértem, hogy az ottani feltárás tetején látható tufa-összleletet és a hozzá hasonló feltárásokat fogjuk legközelebb szemügyre venni. Azt is elmondtuk erről a rétegsorról, hogy azt a Dési Tufa Formáció egységébe soroljuk.
Kolozsvárról 80 km-es autózás után az Aranyos völgyén felfelé haladva, az impozáns Sipote vízesést elhagyva, két kilométerrel fentebb, az Aranyoson átívelő lengőhídnál kiépített parkírozó van. Autónkat elhagyva innen immár gyalogosan a lengőhídon keresztül indulunk a mintegy négy kilométeres gyalogutunk végcélja felé. Az épületeket és a gyalogösvényt magunk után hagyva az immár jól járható völgyi úton fölfelé a patak vizének zajos morajlása kísér. Gyalogutunk első részét magasra nyúló, szinte függőleges mészkősziklafal zárja le.
Immár kilencedik alkalommal lángolt fel a Magyar Szolidaritás Tábortüze Kolozsváron az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári osztálya (EKE – Kolozsvár 1891) szervezésében. Ez évben is, akárcsak tavaly, a Kolozsvári Magyar Napok keretében szerepelt rendezvényünk, ezért az EKE-tagok mellett sok volt a vendég, akiket ezután is szívesen látunk kirándulásainkon.
Július 9–10-én tartottuk a szokásos Máthé Gyula emléktúrát Jósikafalván. Meglátogattuk a nyárszói és a sárvásári református templomokat, a helyi református lelkész vezetésével. Bár egyik templom sem középkori eredetű műemlék, de nagyon szépek, híven őrzik az egykori templomokból megmaradt ereklyéket, gyönyörű varrottasokkal egészítették ki őket. Újból bebizonyosodott, hogy nemcsak a híres-neves templomokat érdemes meglátogatni, hiszen mindenhol vannak rejtőzködő értékek. Innen Jósikafalvára mentünk túrázni, áfonyát szedni.
Mióta a globális tektonika a modern földtani szemlélet alfája és omegájaként 1973 körül kikristályosodott, tudjuk, hogy az óceánok nem örök életűek. Szemben a kontinensekkel, amelyek a Föld kérgének állandó, megőrződő, bár folyamatosan alakuló elemei. Miért e kétféle viselkedés? A globális tektonika alapvető hozadéka, hogy magyarázni tudja a kontinensek vándorlásának Alfred Wegener német meteorológus által felismert tényét.
Útvonal: gyalog: Alsójára, Ronki szoros rezervációja.
Visszatérés a táborba autóbusszal (35 km)
Távolság: gyalog 16 km
Szintkülönbség: felfelé 600 m, lefelé 600 m
Menetidő: 6 óra
Minősítés: közepesen nehéz túra, nehéz terep
