Egyesületünk talán egyik legjelentősebb alkotásának volt idén kerek évfordulója: 110 éve, 1902. október 12-én nagy fénnyel, „az egész nemzetet eggyé forrasztó ünnepet ült az Erdélyi Kárpát-Egyesület, mikor az igazságos nagy király méltó szobrának leleplezése napján felséges védőjének [József Ágost főherceg, az EKE fővédnöke] jelenlétében felszentelte zászlóját és feltárta Hollós Mátyás születési házában szervezett múzeumát.” (Erdély, 1902, 73 old.). A kaputól balra eső 2-es szobában született a hagyomány szerint Mátyás király.
Augusztus elsején jelenik meg az Erdélyi Gyopár legújabb, idei negyedik száma.
Nagy hírrel hozakodik elő Dezső László, az Erdélyi Kárpát-Egyesület országos elnöke a vezércikkben: Az EKE vára új élet kezdéséről szól – az egyesület új erőre kapva menedékházak létesítését kezdi el az elődök példája alapján.
Vasvári Pál halálának 163. évfordulóján, a körösfői Rákóczi Kultúregylet szervezte Vasvári Pál Napokon, a kolozsvári EKE 12. Vasvári Pál kerékpáros emlék- és teljesítménytúrájával emlékeztünk a nagy elődre. 25 résztvevővel (többségben férfiak) július 7-én, reggel 8 órakor indult a túra Gyaluból, a hidegszamosi letérőtől. Miután Hidegszamos falut elhagyva, a Szamos két ágának összefolyásánál felkapaszkodtunk a Tarnicai-tó gátjára (525 m), követtük a tó partjának szeszélyes kanyarulatait.
Az EKE 1992. április 25-i Országos Vezetőtanácsi (OVT) ülésén született meg a határozat, hogy az EKE kolozsvári osztálya országos jellegű tábort szervezzen Torockószentgyörgyön, ahol kirándulások, előadások mellett a többi EKE-osztály részvételével megessen az EKE Küldöttgyűlés is. Ezzel az 1992. július 31–augusztus 2. közt megtartott első táborral (160 résztvevővel) kezdetét vette az évente más-más helyen, más-más tájegységet ismertető, más-más EKE osztály szervezte vándortáborok sorozata. Az idén Szentegyháza–Majzoson.
A téres lapályon, ahol a Szamos ezüstszalagja szeszélyes kanyarulatokban végighalad, a városon kívül, nem igen dúsan termő, de jókora szántóföldek terülnek el, és amint ezekről a hegyoldalakra érünk, mindenütt szőlőültetvények, gyümölcsösök, a várossal közvetlen összeköttetésben a Kőmál, Hója, Kányamál, Brétfű, Szt.
Zsámbék, 1868. március 15. – Kolozsvár, 1927. május
Az EKE kolozsvári osztálya ma Récsei Ede emlékére kirándulást szervez az Erzsébet-forráshoz (6 km). Találkozás 10 órakor a monostori végállomáson. Túravezető: Bagaméri Tibor.
Kalotaszeg első átfogó leírása a Hon és Külföld 1842-es évfolyamában megjelent három, egymást kiegészítő írásból áll össze. Elsőnek a Kalotaszeg vázolata jelent meg Téglási Ercsey József mérnök, vármegyei erdész-kamarás, költő tollából a 22-23-as számban, melyet pótlólag „korrigál” Merei Gracza György, a bánffyhunyadi járás adóírójának írása (57-61. sz.). Erre (Auditur et altera pars) ugyanott válaszol Téglási Ercsey József.
Reggel 9-kor kelt útnak a 19 túrázó a 31-es busszal, hogy a már hagyománnyá vált kiállítási formát, a „madzagos erdei tárlatot”, ezúttal Szabó István vezetésével a Bácsi-torokban nyissák meg EKE-fotósaink az EKE-nap alkalmából.
2012 márciusában a Brassói Lapok kiadója újraindította az Enciánt, a hajdan sikeres brassói turistafolyóiratot, amely 61 szám erejéig 1935 áprilisától 1940 augusztusáig jelent meg. Az új Encián főszerkesztője dr. Kovács Lehel István, grafikai szerkesztője Tomos Tünde, felelős kiadója Ambrus Attila.
Az első erdélyi teljesítménytúra, a Jókai Mór Emlék- és Teljesítménytúra, a kolozsvári EKE-osztály által szervezett 1998-as torockószentgyörgyi EKE-vándortábor alkalmával jött létre. Akkor mint emléktúra, ugyanis emléktúrával idéztük a 150. évfordulón az 1848-49-es aranyosszéki eseményeket, melyeket Jókai Mór Egy az Isten című regényében leírt. Kötődött az EKE-hez is, mivel Jókai Mór a régi EKE tiszteletbeli tagja volt. Erdélyi útjain turistaként járta be az Aranyos-völgye, avagy a Tordai-hasadék akkoriban nehezebben járható ösvényeit.
