A kanyargós, csendesen folydogáló Kis-Szamos része városunknak, életünknek, sétálunk partján, nézzük az úszkáló vadrucákat, sirályokat, hallgatjuk csobogását, ivóvizünk is a Szamos vize. Mekkora utat lesz meg, milyen akadályokon küzdi át magát, amíg ideér hozzánk, arra nem is gondolunk.
Június 8-án a kolozsvári ekések a Szent János-kútnál emlékeztek meg az elmúlt idők forrásfoglalóiról, kiépítőiről. De hány éves is a forrás?
Mély sziklaszakadékban, égbenyúló sziklafalak közt bővizű vízesés zúdul alá a mélybe a Dregán-völgy keleti oldalában, a Bocsásza sziklacsúcsa alatt. A sziklás részeken talán vipera is előfordulhat. A táj rendkívül vad, hatalmas kődarabok, kidőlt fenyők, sűrű növényzet, a lezúduló víz robaja teszi félelmetessé a Bihar-hegység egyik legpompásabb látnivalóját. A népi hagyomány Ördögmalomnak nevezi ezt a vízesést. Régebben a Biharfüreden üdülők kedvenc kirándulóhelye volt, utakkal, padokkal ellátva. Ezeknek ma már a nyomait sem találjuk.
Május 3-án, a már tradícióvá vált május első szombatján 17. alkalommal szervezte meg a kolozsvári EKE a Jókai Mór teljesítménytúrát. A Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala támogatásának köszönhetően az egész útvonalon felújítottuk a turistajelzéseket. A Kolozsvári Megyei Tanács és a Kolozsvári Helyi Tanács és Polgármesteri Hivatal támogatásával pedig sikerült megszervezni a résztvevők szállítását, kinyomtatni a túrafüzeteket, jelvényeket, megoldani a túrázók ellátását.
A Meszes-hegység, az Erdélyi-szigethegység északkeleti elágazása, határt alkot az Erdélyi medence és a szilágysági dombvidék között. Délen a Sebes-Körös völgye választja el a Vlegyásza- (Vigyázó-) hegységtől, nyugaton a Plopis-hágó a Réz-hegységtől, magassága átlag 700 m. Többnyire sűrű tölgy- és bükkerdők borítják, de itt-ott megtalálható a fenyő is. Az erdők talaján sok gombafaj található. Állatvilágához tartozik az őz, róka, nyúl, a nyest, madárvilága is gazdag, a vörös kánya, ölyv, sas, vadgerle, erdei szalonka és a bíbic is fellelhető.
A Keleti-Kárpátok északnyugati felében fekvő Gutin-hegység Európa leghosszabb vulkanikus eredetű hegyláncának része. Noha legmagasabb csúcsa alig közelíti meg az 1500 métert, látványosságai miatt a térség legismertebb hegysége. A föld mélyéből feltörő és megszilárduló magma különös alakzatokat hozott létre: fogazott, pengeéles sziklákat, egyedülálló sziklatornyokat, a kráterek mélyén keletkezett tavakat. A kolozsvári EKE-sek ide látogattak el március 23-án.
A Bihar-hegység az Erdélyi-szigethegység központi hegytömbje. Tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtő területei határozzák meg. Vízválasztót képez az alföld és az Erdélyi-medence között, éppen ezért csapadékban gazdag, viharoknak, heves szélnek kitett hegység. Legmagasabb csúcsa az 1849 m magas Nagy-Bihar-csúcs (Vârful Cucurbăta), mely egyben a Szigethegység legmagasabb pontja is. Ezt a kissé félreeső, a kolozsváriak által ritkábban látogatott hegyet tűztük ki március 2-i túránk célpontjának.
A kalotaszegi dombvidéken, Körösfőtől 2 km-re ered a Sebes-Körös, forrása szép gránitboltívvel kiépített. Sárvásár és Bánffyhunyad után eléri a Királyerdő hegységet, Csucsánál már valódi folyónak számít, két csodálatos sziklaszoroson töri át magát Vársonkolyos és Körösrév közelében, majd nyugat félé folytatja útját Nagyvárad felé. A folyó mentén csodálatos a táj, a falvak és hegyek, a karsztvölgyek és fennsíkok, az emberek és a természet zavartalan együttélése ámulatba ejtő, bár a környező hegyek, dombok magassága alig haladja meg a 700 métert.
A rossz időjárás-előrejelzés miatt mindössze 3 család (6 felnőtt és 6 gyerek) vett részt a túrán, mely nagyszerűen sikerült. De. 11.15-kor indultunk a menedékháztól, de előbb megismerkedtünk egymással, a gyerekek elmesélték a hasadékhoz kötődő Szent László-legendát, majd átmentünk az 1. hídon, itt feltértünk balra, és a piros pont jelzést követve áthaladtunk a Tordai-hasadék Kápolnás-tető felőli peremén, a hasadék Magyarpeterd felőli végéhez. Csodás virágokat láttunk, mint pl.
CÍMLAP