Parajdon, a Sóvidék központjában kezdődött június 17–19-i székelyföldi körutunk. A Korond-patak szurdokvölgyében, a Sószoros bércei közt sétálva csodáltuk a felszínre törő, csodálatos sóképződményeket. Tovább haladva rövidesen megérkeztünk Tamási Áron szülőfalujába, Farkaslakára, amely egyben örökös nyughelye is. Itt a neves székely író kopjafás sírját látogattuk és koszorúztuk meg a templom melletti két cserefa alatt, ahova saját végrendelete alapján temették.
Ma a Nagy-oldal felső részébe, a Róka-domb homokbányájához látogatunk. Megközelíthető a Hajnal negyed felől, az Eugen Ionesco utca folytatásában, a Tordai úton és a bükki letérőn át, vagy a Papok völgyén felfelé. A Bükkön át Szelicsére vezető aszfaltút alatt, markánsan kirajzolódó hegylábon találunk rá. Autóút is vezet oda keletről. A homokbányát ma csak alkalomszerűen fejtik.
A táborhelytől a Jára-völgyén, majd az Aranyos-völgyén haladunk autóbusszal 14 kilométert. A gyalogtúra kiindulópontja a borrévi menedékház. Innen a piros háromszöggel jelzett turistaút vezet a Tordai-hasadék felé. Eleinte a Berkes patak völgyében haladunk felfelé. Az ösvénytől jobbra látható a Berkes-patak néhány gyönyörű vízesése (nem túl magasak, de látványosak). Egy órányi haladás után elhagyott bentonit bányához érünk, majd félórát makadám úton gyalogolunk. Ezután jobbra fordulunk északkeleti irányba a Tordai-hasadék jobb gerince felé.
Az alsójárai EKE táborból autóbusszal dél felé utazunk a Jára-patak szűk völgyén lefelé 10 km-re fekvő Borrév faluig. A főútra (DN 65) kiérve balra kanyarodunk, és az Aranyos bal partján kelet felé elhagyjuk Borrévet, a Torockó felé vezető műút betonhídját jobbra, majd rövidesen érintjük az Örvénykő nagy sziklatömbjét, ami az Aranyosszék és Torockó határa volt szinte 1000 évig. 2 km után a Leánykő szikláját látjuk, amit alig 150 éve vágtak át, hogy az országutat megépíthessék.
A Tordáról Magyarpeterdre vezető út mellett forrás található. Egy szikladarabból kristálytiszta víz buzog elő, ezt a forrást Szent László kútjának nevezik, egy régi monda Szent László király alakjával hozza összefüggésbe a forrás keletkezését. A legendának több változata is ismeretes.
Ki ne járt volna a Fellegvár oldalán (régebbi nevén a Kőmálon) kiépített sétányokon? Hiszen egyedülálló kilátást nyújt városunkra. Bizonyára észrevették annak felső részében a mesterséges kőfallal megerősített homokkő-sziklákat. Bizonnyal észlelték, hogy a kikövezett út helyenként megroggyant, a beton megrepedt. Felfigyelhettek arra is, hogy szabályos hálóban, kút-szerű mélyedések fölé betongyűrűk vannak kirakva.
A két túra az első szakaszon egyazon útvonalon halad. Aki a Járapatkó túrára vállalkozik, de az első szakasz megtétele után pillanatnyi erőnléte miatt meggondolja magát, visszatérhet az Öreghavasig túrázókkal. A túra célja: bejárni a Jára forrásvidékét patkó formájában körbeölelő gerinceket.
Igen, a Detonátára, mert aki feljut eme természeti ritkaság, a Kopasz Detonáta tetejére, a mintegy 100 méteres bazaltszikla magaslatra, felejthetetlen élményben részesül az elébe táruló körpanoráma láttán.
Kolozsvár, Topánfalva, Abrudbánya, majd a zalatnai útról letérve a Bucsum völgyébe, itt is a hatodik falu Bucium Şasa. Ez a mindvégig aszfaltos autós utunk végállomása.
Vonatos Föld-napi kockásliliom túrát szerveztünk a sárdi rétre április 17-én. Szatmári Béla rövid előadást tartott a Föld-nappal kapcsolatban, majd kérdéseket tett fel a kiránduló csoport tagjainak, a legjobb válaszadót aposztrofált térképekkel ajándékozta meg. Föld-napi előadását főleg a környezet- és a természetvédelemre alapozta – ennek szellemében a kirándulócsoport tagjai a kockásliliomot csak virtuálisan, fényképezőgépekkel megörökítve vitték haza.
