Élni akaró, magyarságukat őrizni kívánó közösségeket kerestünk fel, mindennapi életükkel, gondjaikkal ismerkedtünk október 2-ai Fehér megyei barangolásunkon. Elsőként a Kis- és Nagy-Küküllő egyesülésénél fekvő Balázsfalvára, a húszezer fős kisvárosba látogattunk, ahol 1700 magyar él. A csaknem nyolcszáz éves település legjelentősebb műemléke a 16. században épült várkastély, melynek utolsó magyar tulajdonosa Apafi Mihály fejedelem volt.
Az egyik kolozsvári gimnáziumban az intézeti orvos kimutatta, hogy a diákok 75%-a tuberkulotikus. A tuberkulózis mindenféle fokozatában volt kimutatható. Sőt olyant is hallottam, hogy egy másik gimnáziumban még kedvezőtlenebb statisztikát mutattak ki. Minden iskolában akad vézna, rosszul fejlődő beteges gyermek; minden iskolában van olyan növendék, amelyiken kimutatható a tüdőbaj kezdődő stádiuma. Ha ezeken a gyermekeken nem segítünk, el fognak pusztulni.
Páter Béla egyetemi tanár, neves gyógynövénykutató, híres kiránduló születésének 150. évfordulója alkalmával aligha lehetett volna emlékéhez jobban illő programot szervezni, mint kirándulást a róla elnevezett forráshoz. Az EKE-túra része volt az Erdélyi Múzeum-Egyesület mezőgazdasági szakosztálya és az Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891 háromnapos Páter Béla-rendezvénysorozatának.
Rég nem jártunk már a Nyárád mentén, ezért választottuk szeptember 11-i kirándulásunk úticéljául ezt a gyönyörű vidéket. A Nyárád Orbán Balázs szerint a leghűségesebb folyó, hisz „egyedüli székelyföldi folyóink között, mely eredetétől fogva a Marosba szakadásáig mindenütt székely partokat mos...” A Nyárád mentén nagy a falu-sűrűség, 79 km-en 63 település található.
1933-ban Gödöllőn, a jamboree-n lángolt fel először a Magyar Szolidaritás tüze, majd 2003-tól a Külföldi Magyar Cserkészszövetség kezdeményezésére évente újra, augusztus 20-án 21 órakor, szerte a világon, ahol magyarok élnek. A kolozsvári EKE 2004-ben válaszolt a felhívásra és szervezte meg a Gorbó völgyében, majd az elkövetkező években a Bácsi-torokban. Azóta egyre többen kapcsolódnak be a mozgalomba. Idén augusztus 20-án, immár a Kolozsvári Magyar Napok keretében, szintén a Bácsi torokban gyúlt fel a láng, az EKE – Kolozsvár 1891 szervezésében.
Augusztus elején egyhetes kirándulás során ismerkedtünk testvérvárosunkkal, Péccsel és környékével. Az Európa Kulturális Fővárosa címet viselő, mediterrán hangulatú, gyönyörű város egymás mellett őrzi a különböző korokra jellemző építészeti emlékeket: az UNESCO Világörökség részét képező ókeresztény sírkamrákat, a török kort idéző dzsámit, minaretet, a szebbnél szebb keresztény templomokat, valamint a Zsolnay kerámiával díszített palotákat.
Idén a Kolozsvári Magyar Napok keretében, az Erdélyi Kárpát-Egyesület Kolozsvár 1891, a kolozsvári Művelődés Egyesület, a Szentimrei Alapítvány és a bánffyhunyadi Kós Károly Kulturális Egyesület szervezésében augusztus 21-én szombaton került sor az 50, 25 és 10 km-es VII. Kós Károly Emlék- és Teljesítménytúrákra. A 25 és 10 km-es, rövidebb szakaszok Sztána környékén zajlottak.
CÍMLAP