Beszámolók

A december 6-i évadzáró ünnepségünkre készülve felkértük önkénteseinket, támogatóinkat és partnereinket, hogy osszák meg velünk a 2024-es síversenyeken, teljesítménytúrákon, vagy havonta megszervezett kirándulásokon tapasztalt élményeiket, felejthetetlen emlékeiket, vagy vicces történeteiket.

Elrepült a 2024-es esztendő, a nyár hosszú és forró volt, az elmúlt évek legmelegebbike. Nagy meleg és kevés csapadék jellemezte, amelyet egy szép hosszú ősz követett.

„Erdély egy gazdag, de ismeretlen múzeum. Alig hiszem, hogy lenne egy más, ezer mérföldnyi területe földtekénknek, hová természet és emberkéz ennyi ritkaságot egymásra halmozott volna.” – vallotta több mint százötven éve Kőváry László (1819–1907) erdélyi történész.

Nagy létszámú csapat bandukolt november 9-én, szombaton délelőtt a Mikes-gerincen a Tordai-hasadék irányába.

Csípős reggeli hidegben gyülekeztünk október 26-án fél 8-kor a Széchenyi téren, hogy izgalmakkal telve útnak induljunk Felsőpodsága felé.

Ugyancsak népes, 49 fős csapattal a Pocsoválistei- és Ronki-szorosok látványos őszi körtúrájára indultunk szombaton Mezei Elemér szervezésében.

Nem könnyű elérni a megfelelő célközönséget egy-egy kirándulás meghirdetése során, egy gyerektúrának a kolozsvári EKE-honlapon és a közösségi oldalakon megjelenő felhívása nem biztos, hogy eljut a gyerekes szülőkhöz, főleg, ha azelőtt nem kerültek kapcsolatba az EKE-vel

Ha a Kolozsvár környéki kirándulóhelyekre gondolunk, elsősorban a városunktól délre fekvő Feleki-gerinc és az ott elterülő erdő, a Bükk jut eszünkbe, ahol számos jelzett vagy jelzetlen ösvény vezet kedvelt helyeinkre, ilyenek a Majláth-kút, az Árpád-csúcs, az Őz