Az EKE-Kolozsvár 1891, immár XIV. alkalommal szervezte meg július 5-én a Vasvári Pál kerékpáros emlék és teljesítménytúrát. A kerékpárosok Kolozsvártól indulva Gyalun, a Funtineli tetőn, Jósikafalván, Bánffyhunyadon, Kőrösfőn keresztül vissza Kolozsvárig 150 kilométert tekernek le, amiből a kimondott teljesítménytúra 90 km, a gyalui letérőtől Körösfőig.
Június 8-án a kolozsvári ekések a Szent János-kútnál emlékeztek meg az elmúlt idők forrásfoglalóiról, kiépítőiről. De hány éves is a forrás?
Mély sziklaszakadékban, égbenyúló sziklafalak közt bővizű vízesés zúdul alá a mélybe a Dregán-völgy keleti oldalában, a Bocsásza sziklacsúcsa alatt. A sziklás részeken talán vipera is előfordulhat. A táj rendkívül vad, hatalmas kődarabok, kidőlt fenyők, sűrű növényzet, a lezúduló víz robaja teszi félelmetessé a Bihar-hegység egyik legpompásabb látnivalóját. A népi hagyomány Ördögmalomnak nevezi ezt a vízesést. Régebben a Biharfüreden üdülők kedvenc kirándulóhelye volt, utakkal, padokkal ellátva. Ezeknek ma már a nyomait sem találjuk.
Egy évvel ezelőtt május 12-én 33-an indultunk Kolozsvárról a reggeli vonattal, hogy Csucsán ünnepeljük meg az EKE-napot. Miért éppen Csucsára esett a választás? Sokszor felmerült az a gondolat, hogy jó volna egy hétvégi ház szép helyen, hegyek közt és könnyen megközelíthető legyen. A választás egy csucsai házra esett – a környék valóban szép, a Meszes- és a Réz-hegység találkozásánál, a Sebes-Körös völgyében. Kolozsvárról másfél óra alatt elérhető vonattal vagy autóbusszal, kiskocsival még hamarabb.
A május 12-i EKE-nap alkalmából, valamint a kolozsvári Születés Hete rendezvény keretében 2014. május 10-én, szombaton gyerektúrát szervezett Sztánára, a Riszeg-tetőre az Erdélyi Kárpát Egyesület – Kolozsvár 1891, illetve az Életfa Családsegítő Egyesület.
Május 3-án, a már tradícióvá vált május első szombatján 17. alkalommal szervezte meg a kolozsvári EKE a Jókai Mór teljesítménytúrát. A Magyar Unitárius Egyház Püspöki Hivatala támogatásának köszönhetően az egész útvonalon felújítottuk a turistajelzéseket. A Kolozsvári Megyei Tanács és a Kolozsvári Helyi Tanács és Polgármesteri Hivatal támogatásával pedig sikerült megszervezni a résztvevők szállítását, kinyomtatni a túrafüzeteket, jelvényeket, megoldani a túrázók ellátását.
A Meszes-hegység, az Erdélyi-szigethegység északkeleti elágazása, határt alkot az Erdélyi medence és a szilágysági dombvidék között. Délen a Sebes-Körös völgye választja el a Vlegyásza- (Vigyázó-) hegységtől, nyugaton a Plopis-hágó a Réz-hegységtől, magassága átlag 700 m. Többnyire sűrű tölgy- és bükkerdők borítják, de itt-ott megtalálható a fenyő is. Az erdők talaján sok gombafaj található. Állatvilágához tartozik az őz, róka, nyúl, a nyest, madárvilága is gazdag, a vörös kánya, ölyv, sas, vadgerle, erdei szalonka és a bíbic is fellelhető.
A Keleti-Kárpátok északnyugati felében fekvő Gutin-hegység Európa leghosszabb vulkanikus eredetű hegyláncának része. Noha legmagasabb csúcsa alig közelíti meg az 1500 métert, látványosságai miatt a térség legismertebb hegysége. A föld mélyéből feltörő és megszilárduló magma különös alakzatokat hozott létre: fogazott, pengeéles sziklákat, egyedülálló sziklatornyokat, a kráterek mélyén keletkezett tavakat. A kolozsvári EKE-sek ide látogattak el március 23-án.
A Bihar-hegység az Erdélyi-szigethegység központi hegytömbje. Tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtő területei határozzák meg. Vízválasztót képez az alföld és az Erdélyi-medence között, éppen ezért csapadékban gazdag, viharoknak, heves szélnek kitett hegység. Legmagasabb csúcsa az 1849 m magas Nagy-Bihar-csúcs (Vârful Cucurbăta), mely egyben a Szigethegység legmagasabb pontja is. Ezt a kissé félreeső, a kolozsváriak által ritkábban látogatott hegyet tűztük ki március 2-i túránk célpontjának.
CÍMLAP