CÍMLAP
Szeretettel várunk minden kirándulót a Ronki- és Pocsováliste-szorosok látványos őszi túrájára. Közös buszos utazást ez alkalommal nem szervezünk, mindenkinek saját magának kell megoldania, hogy eljusson a túra kiindulópontjáig. Találkozás Aranyosronk (Runcu) faluban, az üzlet-tejcsarnok előtt, 8.30 órakor (Kolozsvár–Aranyosronk 70 km). Bejelentkezni az alábbi linken lehetséges.
A gyalogtúra hossza: 14 km
Szintkülönbség: 700 m felfelé, 700 m lefelé
Minősítés: közepesen nehéz, látványos túra
Menetidő: 8 óra
Felszerelés: túrabakancs, egy kis ivóvíz (a szorosokban források vannak), esőköpeny
Jelzés: a Ronki-szorosban kék kereszt, a Pocsiováliste-szorosban kék háromszög, a két szoros közti részen nincs jelzés
A gyalogtúra kiindulópontja Aranyosronk (Runc) faluban van, azon a helyen, ahol a Pocsiováliste-szorosba tartó kövesút indul (ezen a kövesúton fogunk visszatérni).
Az Aklos-patak mentén indulunk el észak irányban, Aranyosronk falu házai között, és rövidesen a Ronki-szorosban vagyunk. A szorost kétoldalt kristályos mészkőből álló magas sziklaoldalak szegélyezik, az ilyen mészkőben kevés a barlang (itt csupán egy ismert) és a szoros falai sem függőlegesek.
A sima ferde sziklaoldalakon inkább csak a fű képes megkapaszkodni, a tagoltabb részeken már változatosabb a növényzet. A sziklafalak tagolt, csipkés teteje szép látványban részesít. A menetirány szerinti bal oldalon levők barátságosabbak, azokra fogunk feljutni.
A szorosból kijutva fél km után, Lunkalárga (Lunca Largă) falu első házai között elhagyjuk a kövesutat (és a kék kereszt turistajelzést, mely kicsivel fentebb a faluban hagyja el a völgyet egy kövesút mentén és visz fel a Bélavárra), átkelünk a patakon és egy szekérúton előbb keményen emelkedünk, majd amikor enyhül a meredekség, szünetet tartunk, mert a közelben van egy jó forrás, ahonnan fel-tölthetjük vizes edényeinket.
Nem nagyon fárasztó, inkább hosszabb emelkedő után elérkezünk egy füves nyeregbe, ahonnan visszanézve szép kilátás nyílik az Aklos felső völgyére, a másik irányban pedig már rálátunk a Pocsováliste-szorost övező sziklás gerincekre.
Egy megérdemelt pihenő után kelet irányban követjük a gerincet enyhén oldalban, majd egy rövid kapaszkodó után fent vagyunk egy csúcson (Vf. Urdorii, 976 m), amely egy kelet irányban enyhén lejtős, nyugat felé pedig meredeken leszakadó, észak-dél irányban elnyúló tető.
Erről a pontról már látható a Bélavár keleti oldala. Ellenkező irányban a kilátást takarja néhány fa koronája, de ha kissé elsétálunk a tető északi része felé, már kinyílik a táj, látjuk balról jobbra az egyre közelebb levő Székelykő, Ordaskő és Vidalykő hármasát.
Tovább menve a tető pereméhez, ahol óvatosan mozogva – mert nagyon meredek a leszakadás – az Aklos-patakának völgyére nézhetünk le, igaz, hogy a kilátást a fák koronája megszűri.
Visszajövünk a csúcson hagyott hátizsákjainkért, majd az enyhe lejtésű oldalon beereszkedünk egy kicsit, amíg elmaradnak a tetemes koronájú fák és előttünk a Ronki-szorosban kígyózó út pántlikáját csodálhatjuk meg, de inkább a szoros szemközti oldalát szegélyező sziklás képződményekben gyönyörködünk.
Innen délnyugati irányban ereszkedünk, majd a nagyon meredek erdős oldalt egy régen járt ösvényen keresztezzük, kidőlt fák törzsén átkelve – melyek egy része elégett a tavaszi erdőtűzben – kisétálunk az erdőből és egy délkelet irányban lejtős, nagy kiterjedésű csupasz platóra jutunk (Platoul Șes, 820-870 m), melyet három oldalról meredek leszakadások öveznek. Itt ebédszünetet tartunk és aki akarja, körbejárhatja a platót. A plató peremén levő barátságosabb szirtekről rácsodálkozhatunk a Ronki-szorosra, a Pocsováliste-szorosra, megcsodálhatjuk a sajátos növény- és állatvilágát ennek a helynek.
A plató északkeleti részén minden évben, ilyenkor ősszel, találtunk egy-két nyíló leánykökörcsint.
A hosszabb pihenő után erről a helyről kezdetét veszi a visszafelé út, előbb a Pocsováliste-szorost szegélyező sziklás oldal tetején egy kicsivel 1000 méter feletti pontig emelkedünk, majd ereszkedünk (nagyon jó kilátóhelyekkel).
Innen erdőben enyhén lejtve, majd kaszálón meredeken ereszkedünk be a Pocsováliste-patak völgyébe, ez utóbbi szakaszon a szemközti sziklás oldalban gyönyörködhetünk.
A völgy aljára érve a Pocsováliste-szoros elején találjuk magunkat. A szoros kb. másfél km hosszú, kövesút van robbantva benne, ezen ereszkedünk kényelmesen a tájban gyönyörködve és fürkészve azokat a kiszögelléseket, amelyeken nem olyan régen jártunk. A szorosban az út mellett jobbra, a patak fölött egy bővizű forrás is van. A szoros után még vár egy kis levezető séta, amíg beérünk Aranyosronkba, a völgybeli útba.