CÍMLAP
Szeretettel várunk mindenkit autóbuszos kirándulásunkra, amely során az Erdélyi-érchegységben található Detunáták bazaltorgonáit csodálhatjuk meg. Az utazást autóbusszal szervezzük. Indulás május 22-én, szombat reggel 7-kor a volt FLIP üzlet (buszmegálló, Mihai Viteazul /volt Széchenyi/ tér 9A szám) elől.
Az autóbuszban a helyek száma korlátozott, ezért szükséges előzetesen jelentkezni, legkésőbb május 17-ig az alábbi linken.
A gyalogtúra hossza: 7-8 km
Szintkülönbség: 430 m felfelé, 430 m lefelé
Minősítés: könnyű-közepes, látványos túra
Menetidő: kb. 4 óra, pihenőkkel
Felszerelés: az időjárásnak megfelelő öltözet, túrabakancs, túrabot.
Mindenkinek egyéni igénye szerinti élelemmel és folyadékkal ajánlott elindulni.
Útiköltség: EKE-tagoknak és 18 év alattiaknak: 45 lej, nem EKE-tagoknak: 55 lej.
Az utazási költségeket előre ki kell fizetni, legkésőbb május 18-án, kedden 16 óráig, a következőképpen:
• készpénzben, az EKE – Kolozsvár 1891 ideiglenes ügyfélszolgálati irodájában: Kolozsvár, 1989 December 21 sugárút 116, az udvaron, baloldali épület, hétfőtől csütörtökig, 10-14 óra között
• banki átutalással a kolozsvári EKE bankszámlájára:
Bank neve: BCR
Számlatulajdonos: ASOCIATIA ERDELYI KARPAT EGYESULET – KOLOZSVAR 1891
Bankszámlaszám: RO50RNCB0106107535870001
Befizetés célja (detalii): DONATIE DETUNATA 2021 <résztvevő neve>
Bank neve: OTP Bank Romania
Számlatulajdonos: ASOCIATIA ERDELYI KARPAT EGYESULET – KOLOZSVAR 1891
Bankszámlaszám: RO12OTPV200001142190RO01
Befizetés célja (detalii): DONATIE DETUNATA 2021 <résztvevő neve>
Banki átutalás esetén kérjük e-mailen elküldeni az átutalási bizonylatot, az info@ekekolozsvar.ro címre.
FIGYELEM! A befizetett összegeket nem térítjük vissza; ha valaki le szeretné mondani a jelentkezését, kereshet maga helyett más személyt, akinek egyéni egyezség szerint átadja a helyét.
Leírás
Kirándulásunk célpontja felé a festői szépségű Aranyos-völgyén haladunk Topánfalváig (Campeni). Itt Abrudbánya felé térünk, a városon áthaladva érkezünk Bucsonyba, gyalogtúránk kiindulási pontjához, innen 1,5 – 2 óra alatt érjük el a Detunátát.
A kőzettani mozaikként emlegetett Erdélyi-Szigethegység egyik kiemelkedő látványossága az Erdélyi-Érchegységben található Detunáták bazaltorgonái. A szemet gyönyörködtető képződmény számos művészt ihletett meg az idők folyamán: Jókai Mórt, Gruzda Jánost, Áprily Lajost, Tavaszy Sándort. Jókai Mór összesen négyszer járt Erdélyben, második útja során, 1858-ban a Mócvidéket kereste fel, készülő regénye a Szegény gazdagok helyszínét. Ekkor járt Verespatakon és a Detunátán is. Lenyűgöző természeti élményét ekképpen írta le: „Amint egy gyönyörű fenyőerdő tisztására kiérünk, egyszerre elénk tűnik a Detunáta. Nem lassanként szokunk a látásához, nem látjuk messziről közeledni hozzánk, csak akkor vesszük észre, amidőn tornácában állunk és végig bámulunk rajta és nem találunk szavakat kifejezni azt, amit érzünk. Az ember lelke elvész e látvány előtt! Olyan fenségesen emelkedik a természet alkotta remekmű egyenesen ki a földből, mint egy óriási templom homlokzata, ezernyi ezer karcsú oszlopával, mikből ha egy sor letört, mögötte látszik a másik, alant száz ölnyi távolban elomolva hevernek a legrégibb romok, most már páfránytól benőve, mohától takarva, mik egykor e tündérépület előfalát képezték.”
A valóban csodálatos látványt nyújtó Detunáta a Kárpát-medence legnagyobb harmadidőszak végi bazaltvulkáni kitörési központja az Erdélyi-érchegységben, kb. kétmillió évvel ezelőtt alakult ki. A két szomszédos vulkáni kúp az Erdős-Detunáta és a Csupasz-Detunáta. A két csúcs közül a déli – az Erdős – a magasabb, 1205 m, de pontosan az őt borító erdők miatt kevésbé látványos, mint északi párja, az 1170 m magas Csupasz-Detunáta. Mi ez utóbbit fogjuk felkeresni. A hatalmas hatszögletű, orgonasípokhoz hasonló bazaltoszlopok középen enyhén kihasasodnak, alakjuk így az íj félköréhez hasonlítható. A természet nyújtotta rendkívüli szépségnek az a magyarázata, hogy a sűrű láva a felnyomulás közben a kürtő felső részében megrekedt, fokozatosan kihűlt, benne hűlési repedések keletkeztek, amelyek a bazaltokra jellemző oszlopos elválást eredményezték. Az eredeti függőleges helyzetéből egy későbbi kitörés során megindult magma billentette ki és fektette el jelenlegi helyzetébe. A táj képe napjainkban is egyre változik, a hőingadozások során keletkező repedésekbe víz kerül, az gyakran megfagy, tovább repeszti a bazaltoszlopokat, amelyek ennek következtében darabokra törnek és hatalmas robajjal – amit még a visszhang is felerősít – leomolnak. Ez okozza a mennydörgő hangot – a detonációt – erre utal a hegy neve is.
Elődeink is szívesen kirándultak a Detunátára. Ezt bizonyítja, hogy az 1891-ben alakult ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET 1893. augusztus 26-án fából épült menedékházat avatott a bazalttaréj aljában. Sajnos ez a menedékház azóta már elpusztult.
