A Túri-hasadék

Ez az év sok gondot okozott a koronavírus-járvány miatt. Itt a nyár, de nem tervezgetünk utazást, nyaralást, mint máskor, kiszámíthatatlan a járványhelyzet alakulása, még mindig sok az egészségvédelmi megszorítás, nem szívesen hagyjuk el otthonunkat sem. Ha legalább rövid időre mégis kikapcsolódni vágyunk és elfeledkezni a napi gondokról, elvonulva a természet egy csendes zugába, ne feledjük, hogy városunktól nem messze csodálatosan szép kirándulóhelyeket találhatunk, amelyeket személyautóval vagy menetrend szerint közlekedő mikrobuszjáratokkal könnyen megközelíthetünk. Most a Túri-hasadékot és vidékét ismertetjük.

Alig 20 km-re Kolozsvártól, párhuzamosan a Torda felé haladó országúttal található a Túri-hasadék. Egy titokzatos világ, ahol minden szikladarabhoz, kőhöz, barlanghoz, vízeséshez tündérmesék, legendák, mondák fűződnek. Mese, fantázia, legenda és valóság kapcsolódik itt össze, egyesek szinte babonás félelemmel elkerülik ezt a vad sziklaszorost. Felkutatása olyan híres természetjárók nevéhez fűződik, mint Orbán Balázs és Czárán Gyula. A Túri-hasadékot Tordatúrból (Tureni) vagy Koppánd (Copăceni) településről közelíthetjük meg legegyszerűbben. Kevés turista látogatja, mivel az ismertebb Tordai-hasadék elvonja róla a figyelmet, pedig sokkal vadabb és szépségben nyugodtan versenyezhet vele. A hasadék hossza 1850 méter, ferde irányban vágja át a gerincet, s Koppánd irányában, egy kanyargó völgyben folytatódik. A völgy jobb oldalán a Peterdi-tető (667 m), baloldalt a Kőhegy (580 m) és a Koppánd-tető (530 m) emelkedik.

A Túri-hasadékot nem lehet száraz lábbal bejárni, ezért meglátogatása inkább nyáron ajánlott, többször át kell kelni a patakon. Pár évvel ezelőtt acélkábelt húztak ki a hegyimentők, hogy megkönnyítsék az átkelést a szoroson. A hasadék Koppánd felőli bejárata előtti térség sajnos 1994-től magánterület és beépítették. A szorosnak ez a szélesebb része, és talán a leglátványosabb, mindkét oldalon hatalmas sziklafalakkal. Itt mintha a természet külön kifaragott, kicsipkézett volna minden sziklaalakzatot, más-más formára alakította a szurdok falait. A hasadék Koppánd felőli végén az egyik hatalmas sziklafalon látható a Czárán Gyula emléktábla, amelyet az EKE (Erdélyi Kárpát Egyesület) 1999-ben avatott a hasadékban. A szoros közepén, ahol a Decsenge-csermely beömlik a szorost létrehozó Rákos-patakba, a sziklatömbök érdekes, furcsa, bizarr alakokat vesznek fel: katedrális, felfelé ívelő mutatóujj, Szent László szobra és vára (Czárán Gyula leírása), míg Orbán Balázs Szent István szobrát vélte látni az alakzatokban. A magasban látható sziklaszirt alakja olyan, mintha emberi kéz faragta szobor volna. A szakadékot érdemes körbejárni felül is a peremen, felejthetetlen a látvány.

Ha a Túri-hasadéknál járunk, kis kitérővel felkereshetjük a Szent László forrást, amely a Magyarpeterdre vezető út mellett található. Egy szikladarabból kristálytiszta víz buzog elő, egy régi monda Szent László király alakjával hozza összefüggésbe a forrás keletkezését. A forrás elég elhanyagolt, tábla sem jelöli, kerítés sem védi, de kristálytiszta vize vidáman csörgedez a kis sziklavájatokban, csillog benne a napsugár. Alakja valóban különös, egyenes szürkésfehér szikladarab felső részén egy kis repedésen tör fel a víz, innen folyik tovább egy nagyobb, 20-25 cm átmérőjű és 20 cm mély, majd két kisebb medencébe, végül a földek melletti árok felé veszi útját. „A nép hite szerint itt szúrta lándzsáját a szomjúságtól gyötört nagy király a földbe és ennek nyomán nyílt meg a felső kis medence s fakadt belőle üdítő ital szomja enyhítésére. És amint sisakját a földre dobá, hogy homlokáról a fáradalmak verejtékét letörölje: a földön az is forrássá vált, s így támadt a sisak alakú másik nagyobb szikla-öböl; míg az alsó kettő László lova patkóinak nyomása alatt horpadt be a sziklába. A nép máig is Szent László kútjának nevezi e kedves bájos kis tüneményt.” (Czárán Gyula)

Visszatérve a forrástól, elhagyjuk az átjárót az autópálya felett, elhaladunk a kőbánya előtt és a felszámolt kisvasút vonalán beereszkedhetünk Szindre (Sănduleşti). Itt megpihenünk egy kicsit, majd továbbmegyünk a Tordai hasadék irányába. Nemsokára már látszanak a hasadék sziklái, szemben velünk pedig a Hesdát-patak, amely a Tordai-hasadékból kilépve nyugatra fordul, hogy Sinfalva után az Aranyosba ömöljön. Elhagyjuk a szekérutat, amely balra fordul Mészkő (Cheia) irányába, mi meg egy füves, majd erdei ösvényen leereszkedhetünk a Tordai-hasadéki menedékházhoz. A Tordai-hasadékon átvezető ösvény kényelmes sétaút a Túri-hasadékhoz képest, de a szoros sziklafalai itt is lenyűgözik a látogatót.

A Szent László mondakörhöz kapcsolódik a Tordai-hasadék keletkezésére vonatkozó népi hiedelem is. „Magának a nagy tordai hasadéknak a keletkezését is tudvalevőleg azzal magyarázzák e mondák, hogy a kunoktól üldözött szent király megmentésére repedt szét a hegy csoda módon mögötte s e hirtelen támadt hasadék nyelte magába az őt már-már beérő ellenségeit.” (Czárán Gyula)

A hagyomány szerint Tordaszentlászló falu keletkezése is Szent László király nevéhez fűződik, a kunok kezéből kiszabadított foglyok egy része itt telepedett le. A Tordaszentlászló és Léta környékén található tökéletesen kerek, pénz alakú kövületeket (nummulites) a nép mai napig Szent László pénznek (kőpénznek) nevezi.

Pál Gyöngyi

A beszámoló elérhető a Szabadság weboldalán ide kattintva.

Időpont: