CÍMLAP
Egyik téli kirándulásunkon a fehér táj látványa beindította a fantáziánkat, gyermekkorunk fehér, havas teleiről, szánkózásról nosztalgiáztunk, valaki meg éppen a csengettyűs lovasszánozást emlegette, aminek az lett a következménye, hogy eldöntöttük: lovasszánozni megyünk. Január végére terveztük kirándulásunkat a Székelyföldre, pontosabban Parajdra, mert ott és akkor a legvalószínűbb, hogy van hozzá elég hó is. Az enyhe tél miatt így is izgultunk eleget, de végül sikerült!
Háromnaposra tervezett kirándulásunk első napján Erdőszentgyörgyre látogattunk, Maros megye legkisebb lélekszámú és egyik legfiatalabb városába. Közigazgatásilag hozzá tartozik Bözöd és az elárasztott Bözödújfalu, úgy terveztük, hogy egyúttal ezeket is meglátogatjuk. Erdőszentgyörgyön a nemrégiben felújított Rhédey kastély múzeumként működik, szeptemberben nyílt meg benne az a kiállítás, amelyen az érdeklődők megismerhetik a gróf Rhédey család történetét, valamint a köztük és az angol királyi család közti rokoni kapcsolatot. Mindez a világszép grófkisasszony, Rhédey Claudia és Alexander Württemberg házasságával kezdődött, az ő ükunokájuk a ma uralkodó II. Erzsébet brit királynő. Rhédey Claudia 1812 szeptemberében született Erdőszentgyörgyön, a kastéllyal szemben álló református templomban keresztelték, ott konfirmált és a templom kriptájában helyezték örök nyugalomra alig 29 évesen bekövetkezett tragikus halála után. A kiállított tárgyak és multimédiás eszközök által megismerhetjük Claudia, illetve férje, Alexander életét, a korukra jellemző báli hangulatot és Erdőszentgyörgy történetét is. A kastély régebbi kiállításain megismerkedhetünk a a kommunista falurombolás áldozatává vált közeli Bözödújfalu történetével, valamint az erdőszentgyörgyi születésű Bod Péter életével és munkásságával is. Az ezermester főműve a Marosvásárhely főterén felépített zenélő kút volt, amely ma már nem létezik, hű mását a Margit-szigeten láthatjuk, az emlékszobában pedig testközelből csodálhatjuk meg a zenélő kút működő makettjét. A kastély után az út túloldalán álló, gótikus stílusban épült Árpád-kori, ma református templomot kerestük fel, majd a városban 2004-ben egymás közelében felépült római katolikus, illetve unitárius templomokba látogattunk. Mindkettőt sok huzavona után sikerült felépíteni az elárasztott Bözödújfaluból Erdőszentgyörgyre beköltözött hívek számára.
Utunk következő állomása Bözöd, ahol az unitárius templomot és az egyház kezelésében lévő Bözödi György emlékházat látogattuk meg. A kékre festett, tapasztott falú házikó parányi ablakaival Bözöd legrégebbi házának számít. Ebben a házban látta vendégül Bözödi György Móricz Zsigmondot, aki ittjártakor végiglátogatta a székely szombatosok portáit, adatokat gyűjtve Erdély trilógiájának megírásához.
Innen szomorú helyre indultunk, a szellemfaluba, amelyet egykor Bözödújfalunak neveztek. A romániai falurombolás jelképévé vált falut 1988-ban árasztották el. A bözödi víztározó partján félreeső, csendes helyen áll a Siratófal, amelybe egy elsüllyesztett ház megmentett ablakát illesztették. A falhoz vezető ösvény két oldalán kopjafák állnak. Ahány ház volt Bözödújfaluban, annyi kopjafát állítottak, és pontosan úgy, hogy felülnézetből az egykori falurajzot adják ki. A Bözödújfaluból kitelepítettek minden év augusztusának első szombatján falutalálkozót tartanak. Visszajárnak emlékezni szülőfalujukra, templomukra, iskolájukra, gyermekkoruk helyszíneire, találkozni rokonaikkal, szomszédjaikkal.
Kirándulásunk második napján következett a lovasszánozás. A Bucsin tető felé vezető műútról hamarosan letértünk a Halálpatak völgyének nevezett erdei útra, amelynek tisztásán már várt ránk a lovasszán, lobogott a tűz, forrt a bor. Csoportonként tettünk egy-egy kört a lovasszánnal, a várakozók közben forralt bort kortyolgattak, hozzá töpörtyűs pogácsát kaptunk. Ragyogó napsütésben, épp csak fagypont körüli hidegben repült a szán a havas úton. Az út és az árnyékos oldal havas volt, a déli fekvésű oldalon már alig volt nyoma a hónak. Élveztük a tiszta levegőt, a havas tájat. A tisztás közelében, a patak túlsó partján Áprily emlékhelyet fedeztünk fel, amelyet kopjafa jelölt. Sajnos nem tudtuk megközelíteni, mert a hozzá vezető híd használhatatlanná vált. Mint kiderült, itt állt az a ház, amelyben a második világháború borzalmaitól menekülő költő töltötte 1943 nyarát, erre a helyre emlékezve írta később Halálpatak című versét. Jó hangulatban tértünk vissza szálláshelyünkre. Kirándulásunk harmadik napján kipróbáltuk a parajdi sósfürdőt, majd útban hazafelé meglátogattuk Hármasfalu egyik faluja, Csókfalva unitárius templomát, ugyanis az itteni lelkész pásztorolja a Bözödújfaluból Erdőszentgyörgyre beköltözött unitárius híveket, történetük így lett kerek egész. Hármasfalu Makfalva és Erdőszentgyörgy között, a Kis-Küküllő jobb partján fekszik. Az 1950-től használt furcsa falunév Csoóri Sándor szerint álarcos név, ugyanis a névadással három, Erdélyben egyedi nevet viselő település tűnt el a térképről: Atosfalva, Csókfalva és Székelyszentistván.
Kovács D. Zsuzsa
A beszámoló elérhető a Szabadság weboldalán ide kattintva.
