Borús, esős időre ébredtünk december 17-én, szombaton. A szemerkélő eső ellenére szép számban vettünk részt a kolozsvári EKE hagyományos évzáró túráján, tudva azt, hogy „nincs rossz idő, csak lusta turista“.
A kirándulók egy része a Törökvágás tetejéről indult Szilágyi András túravezetővel, mások Feischmidt Jánossal a 31-es autóbusz végállomásától. A Bácsi-torok valamikor a kolozsváriak egyik legkedveltebb kirándulóhelye volt, a Hosszú-patak partján sok kis tisztás csalogatta a természetkedvelő embereket. Szép menedékház is működött ott, most csak egy elhanyagolt, düledező épület maradt belőle, körülötte mindent benőtt az elvadult növényzet.
Az útbaeső Kolping-forrást az elmúlt két évben tette rendbe a kolozsvári EKE-sek egy csoportja. Most szépen folyik a kis csermely vize, pedig a több hónapos szárazság miatt a Bükkben több forrás vize elapadt. Kár, hogy a szomszédos tisztáson a padot és az asztalt összetörték. Vajon kit zavart, kinek volt útjában ez a kis pihenőhely?
Jobb oldalon elhagytuk a tavacskát, melyet csaknem teljesen benőtt a sás, majd odébb megálltunk egy tisztáson a Szucsági legelő alatt. Legalább 50-en gyűltünk össze. Nem volt könnyű a túrát szervező Szilágyi Bandinak a hagyományos forralt bort elkészíteni ennyi ember számára... Közben kisütött a nap, és a reggeli esőt kellemes, szinte tavaszias idő váltotta fel, igazolva a másik turistabölcsességet, miszerint a jó időt nem otthon kell várni…
Kellemes hangulatban telt a nap. Hazafelé, aki hosszabb utat akart tenni, az a Szent Pál-tetőn (Hója erdő) keresztül a Hajtás-völgy, illetve a Donát út felé vette az irányt, ahonnan szép kilátás nyílik a Szamos völgyére, Kolozsvárra, Szászfenesre és a környező hegyekre.
Pál Gyöngyi
