Az erdélyi tájak közül az Erdélyi Érchegység (Munţii Metaliferi) sokarcúságával és változatos felépítésével hívogat. Az Aranyos, a Maros és a Fehér-Körös folyómedrei tagolják ezt a Fehér és Hunyad megye területén fekvő hegyvonulatot. A hegységben található a Verespatak, Aranyosbánya, Nagyág és Zalatna falvak által határolt „aranynégyszög”. A területen rendkívül nagy mennyiségben fellelhető nemesfémek a neogén korban lezajlott vulkanikus tevékenység eredményei. A vidéken már a Római Birodalom idején is folyt az arany kitermelése, ennek ellenére még mindig itt található Európa legnagyobb arany- és ezüstlelőhelye.
Az Erdélyi Érchegység messze van Kolozsvártól, ezért ritkán kirándulunk ide. Elhatároztuk, hogy ezen őszön jobban megismerjük ezt a vidéket. Szeptember elején az Algyógyi-szorosok szurdokvölgyeit jártuk be, a hónap második felében a hegycsúcsokat tűztük ki úti célnak.
Szeptember 23-án kiskocsikkal a Detonátára indultunk, a túrát Vas Géza vezette. Az Aranyos-völgye felől közelítettük meg Abrudbányát, onnan tértünk le a Bucium Şasa felé vezető útra. Csodálatos őszi idő volt, meleg és felhőtlen tiszta égbolttal. A természetjárás minden évszakban szép, de a leglátványosabb talán az ősz, amikor az erdőben a fák levelei tarka színekben pompáznak, ilyenkor gyakori a tiszta, derűs idő és a hegytetőkről nagyon messze elláthatunk.
Aki nem ismeri a Bucium Şasáról a Detonátához vezető utat, ne aggódjon. A falu központjában barátságos kiskutya csatlakozik a csoporthoz (már évek óta kísérgeti a turistacsoportokat), indulásra sürgeti az embereket, sietteti a lemaradókat, majd előreszalad és mutatja az utat, nyugodtan rá lehet bízni a túravezetést. Ismertük az utat, de nem utasítottuk vissza társaságát, így vidám és kedves kísérőnk volt végig a kiránduláson.
A templom melletti ösvényen indultunk felfelé meredek kaptatón, míg elértük a szekérutat. A távolság a csúcsig nem nagy, úgy 4–5 km lehet. A piros sáv jelzést követjük, míg előbukkan hol az Erdős- (Detunata Flocoasă – 1258 m magas, erdővel borított), hol a látványosabb Kopasz- (Detunata Goală – 1158 m) Detonáta-csúcs, hol mindkettő. Ikercsúcsok. Elhaladtunk a Fefeleaga ház mellett, ahol háromnyelvű tábla hirdeti, hogy itt a turisták sátorozhatnak és ennivalót is vásárolhatnak. Elérjük a forrás tisztását, ahol fedett asztal és padok fogadják a turistákat. Tízóraizunk, majd elindulunk a Kopasz Detonáta csúcsa felé. Keskeny ösvény, piros pont jelzés vezet a fenyvesen keresztül, kiérünk a fák közül, előttünk magaslik hatalmas sziklatömbje. Több száz vagy ezer bazaltoszlop, mint valami hatalmas orgonasípok, meredeznek, függőlegesen, kissé vagy egészen meghajolva. Alatta kőomlás, letöredezett végek, szabálytalan négyzet forma keresztmetszettel. Megszilárdult lávából keletkeztek. A látvány ámulatba ejt, mintha óriások dobálták volna egymásra és szanaszét a hatalmas bazaltoszlopokat. Valószínűleg ez a kép ihlette azt a régi legendát is, mely óriások és tündérek közötti viszályra vezeti vissza e természeti csoda keletkezését.
Lefotóztuk a Detonátát, átmásztunk az alatta levő bazaltlapokon, majd kacskaringós ösvényen felmentünk a tetőre. Csodálatos a kilátás: alattunk 70 méter mélység, előttünk Verespatak és a Nagybihar, jobbra az Őreghavas csupasz gerince, balra az Abrud környéki hegyek, közülük is kimagaslik a Vulkán plató. Rövid pihenés után visszatértünk Bucium Şasára és mivel az időnkből kitelt, hazafelé megálltunk Verespatakon is.
Szeptember 30-án a Vulkán-hegyre kirándultunk, Vlád Pali vezetésével. Az Érchegység északi részén, a Fehér Körös és az Aranyos vízválasztóján található 1257 m magas mészkőtömb már messziről feltűnik az Abrudról Brad felé vezető úton. A látványos sziklatömb Buceş-Vulcan falu határában van, a Buceş-Vulcan hágótól a szintkülönbség 500 m. Öthektáros területe 1979 óta rezerváció. Három oldalon meredek sziklafalak szegélyezik, magasságuk eléri a 300 métert. Formája messziről a Székelykőre emlékeztet, de megfordítva: mintha tükörképét látnánk. A hágón hagytuk a kocsikat, gyalog indultunk tovább. A környék nagyon szép, valószínűleg turisták is látogatják, bár az internetről kevés információt kaptunk róla. A nemrég megjelent Erdélyi Érchegység térkép (Dimap) fedőlapján a Vulkán-hegy díszeleg. Természetesen fel szeretnénk jutni a tetőre. Kérdezősködünk is a helybeliektől, több turistajelzést is találunk, de elég nehezen követhetők. Az autóút nyeregpontjából északnyugatnak indulunk, majd nyugat felé vezető szekérutat követünk a meredek sziklafalak alatt. Elérjük az erdőt, onnan már csak a meredek ösvényen kapaszkodhatunk felfelé. Kettéválik a csoport, egy része a meredekebb kék kereszt jelzést követi, a másik a kék pont jelzésen indul tovább. A két jelzés egy nyeregben keresztezi egymást. Sziklás csúcsra kapaszkodunk fel, gyönyörű panoráma tárul elénk. 1200 m körül vagyunk, szép kilátás nyílik Verespatak, a Detonáta, a Bihar-hegység, a Gyalui-havasok felé. A kék kereszt jelzés továbbhalad a legmagasabb (1257 m) csúcs felé, négyen azt is megjárják. Erdős oldalon, meredek, de jól követhető ösvényen ereszkedünk vissza a faluba, délután 5 órakor indulunk Kolozsvárra.
Pál Gyöngyi
