Ezeken a hagyományos kirándulásokon szép számmal szoktak részt venni az EKE-tagok. Az időjárás szeszélyei nem jelentettek akadályt ebben a téli hónapban sem. Volt, mikor eső esett, hó hullott, köd borult a tájra, de szép napsütéses időt is kifogtunk az elmúlt években. Ezekre a kirándulásokra eljöttek a kisebb, rövidebb sétákat kedvelő tagok, de a hosszú, nehéz túrákra vállalkozók sem maradtak el.
Ebben az évben zord téli napon került sor erre a kirándulásra. Az előző heti havazás fehér hótakaróval borította be a tájat, szürke felhők takarták az eget, a hőmérséklet 0 fok körül volt, szél sem fújt. Kellemes idő egy téli sétához. Mégis a részvétel gyengébb volt, mint az elmúlt években, összesen 38-an voltunk. Két, majdnem egyforma létszámú csoportban érkeztünk. Egy része a Törökvágás tetejéről indult Szilágyi András túravezetővel reggel 9 órakor, a második csoport Márton Erzsébet túravezetővel a 31-es autóbusztól 10 órakor.
Ez a túra jó alkalom az összegyűlt EKE-tagoknak az eltelt év túráival kapcsolatos élmények számbavételére és tervezgetésre az új esztendőre. Életünknek része a kirándulás, a természetjárás, ez tölti ki szabadidőnket. Kell az erdő csendje, a tiszta levegő, a mozgás, gyaloglás a szabadban. A szép városunkat környező erdők, dombok nagyszerű lehetőséget kínálnak kisebb-nagyobb kiruccanásokra. Sajnos az egyre terjeszkedő város sokat bekebelez kedvenc helyeinkből, a Bácsi-torok elején is szaporodnak a házak, mind jobban beépül a völgy. A szucsági legelőn sem kalandozhatunk már kedvünk szerint, mert juhokat legeltetnek, nemegyszer kutyák támadtak a békés turistákra. A kiirtott erdőrészeken áthatolhatatlan bozót nő. A menedékház sem működik már rég, csak egy romos épület maradt belőle. Hasonló a helyzet a Lomb- és a nagyobb kiterjedésű Bükk- erdőkben is.
Összegyűltünk a tisztáson, száraz gallyakat gyűjtöttünk és nemsokára már ropogott a tűz, előkerült a kis üst és Szilágyi András hozzáfogott a hagyományos forralt bor elkészítéséhez. Közben a tűz mellett, a parázson szalonnát és kolbászt sütöttünk, aki nem, az az otthonról hozott szendvicset fogyasztja el. Kellemes a hangulat, közben felforr a bor és megjön a nótázó kedv is.
Az idő telik, a tüzet eloltjuk, és mint fegyelmezett turisták, szemetet nem hagyunk magunk után. A téli napok rövidek, hamar sötétedik, így déli 2 óra körül már indulunk hazafelé, egyesek a Szent Pál-tetőn (Hója) keresztül a Hajtás-völgy, majd a Donát út felé, a többiek a Bácsi-torkon keresztül, az autóbuszmegállóhoz. Mindannyian egy erős kívánsággal: legyen részünk az új esztendőben is sok kellemes emléket teremtő, hangulatos kirándulásban!
Pál Gyöngyi
