CÍMLAP
Az alsójárai EKE táborból autóbusszal dél felé utazunk a Jára-patak szűk völgyén lefelé 10 km-re fekvő Borrév faluig. A főútra (DN 65) kiérve balra kanyarodunk, és az Aranyos bal partján kelet felé elhagyjuk Borrévet, a Torockó felé vezető műút betonhídját jobbra, majd rövidesen érintjük az Örvénykő nagy sziklatömbjét, ami az Aranyosszék és Torockó határa volt szinte 1000 évig. 2 km után a Leánykő szikláját látjuk, amit alig 150 éve vágtak át, hogy az országutat megépíthessék. Az országút mellett még néhány helyen látjuk az 1904–1907 között épített keskeny vágányú vasút elhanyagolt sínjeit, melyen 1998. október 16-án járt utoljára a Havasi Mokanica.
Ív alakú modern hídon áthaladva kiérünk az Aranyos gazdagon termő és szépen megművelt öntési területére, jobbra Várfalva, előre Aranyosrákos, balra Sínfalva és Tordaszentmihály, a régi Aranyosszék falvai. Áthaladva ezeken a honfoglalás kori falvakon már Torda külvárosában vagyunk. Áthaladunk az új autópálya alatt és rátérünk az E60-as főútra. Balra a Tordai-hasadék sziklaszorosa, jobbra az iparnegyed romjai láthatók. Beérkezünk a Szénatérre, ahol a körforgalmi út felvisz a belváros felé. Mivel Torda főterét teljesen felújították és egyirányú forgalom van, mi észak felé, a volt Jósika Miklós utcán megyünk föl. A 44-es számú ház, a református parókia előtt megtekinthetjük Petőfi szobrát és az épületet ahol Petőfi Sándor 1849. július 20-án családját barátja, Miklós Miklós református lelkész gondjaira bízta, majd két nap múlva innen indult Bem táborába, ahol július 31-én végleg eltűnt. Tovább a főutcán bal kéz felől látjuk a volt Ferenc József Főgimnázium épületét, ma Vitéz Mihály Nemzeti Kollégium. Jobbra térve a Búza utca végén gesztenyés liget közepén látjuk az Újtordai Református vártemplomot. Északi sarkánál jobbra kanyarodva érkezünk a Sóbánya alsó bejáratához. Tordán a sóbányászat legalább 3–5 ezer évre tekint vissza, de a föld alatti bányászást II. Endre királyunk által betelepített szász bányászok kezdték el gyakorolni. A XIX. század végén a bányát bezárták. A látogatók előtt csak 20 éve nyílt meg. Az utóbbi 3 évben 6 millió eurós pályázat útján európai szintű turisztikai látvánnyá varázsolták. A polgármester bejelentése szerint 10 éven belül új üdülőtelepet hoznak létre Sóvirág néven, több szállodával és gyógyközponttal, illetve arab befektetők több mint 200 millió eurós befektetéssel Európában egyedülálló 5 csillagos szállodát építenek a megnyitandó Antal-bányába.
A sóbánya bejárása után busszal az 5 emeletes kórház előtt, a Domokos-rendi szerzetesek temploma és kolostora mellett haladunk, itt volt valamikor Ó- és Újtorda határa. A kolostort Mária Terézia parancsára építették, ugyanis a másik két templom az unitáriusok és reformátusok kezén volt. Innen már látszik a római katolikus templom épülete, mely keresztben lezárja a főteret. A templom előtti körforgalomból bal felé térünk az 1902-ben épült Vígadó, ma városi színház előtt és néhány dupla kanyaros szerpentinen felérünk a vízválasztó dombra. A középkorban itt állt Udvarnok telke, a sóbányászok kolóniája, amit 1668 nyarán égettek fel a török–tatár hadak.
A mostani épületek a háború után épültek, a Tordára betelepülő tanyasi románoknak. Egy szerpentin után már lent is vagyunk a régi rómaiak által művelt sóbányák világában. Jobbra térve a sóstó elé érünk, mögötte állatkert, amely éppen felújítás alatt áll. A völgyteknőben kb. 25 sóstó van, a hajdani sókitermelés tölcséreiben. Visszatérve a városközpontba gyalog bejárjuk a főteret, vagyis a régi Vallásszabadság teret. A XVIII. századig ezt a teret Erdély főurainak házai díszítették, de az osztrák megszállás megváltoztatta a tradíciókat.
Meglátogatjuk a római katolikus templomot, a vallásszabadság 1557-es kikiáltásának helyszínét. 1568. január 6-án a világon először hirdették ki a tordai országgyűlésen a vallásszabadságot, törvénybe is foglalva.
A templommal szemben emeletes ház, a volt Városháza, 1918 után törvényszék, amelyet 2010-ben elköltöztettek, a leromlott épület várja sorsa beteljesedését. Tovább haladva a szállodát üzletsorok követik. A Transilvania bank épülete sarkán szerény tábla jelzi, hogy itt született 1782-ben Jósika Miklós. A ház tulajdonképpen Wesselényi Miklós családjáé volt. Elénk tárul a református templom épülete, mögötte karcsú 66 m magas óratornya, ez Torda legrégibb épülete, vele szemben a Fiskus ház (sóispánok háza), ahol az itt tartott 128 országgyűlés alkalmával a magyar királyok, majd az erdélyi fejedelmek szálltak meg. A templom nyugati bejáratával szemben a 3 éve visszakapott iskolaépület található, itt működik a 12 osztályos Jósika Miklós Elméleti Líceum.
A piac túlsó oldalán visszatérve az 1944 szeptemberében folyó nehéz harcok során megsérült és helyreállított házak alagsorán üzletsor.
Visszaérve a római katolikus templom mögött megcsodálhatunk egy barokk stílusú ikerházat (1690), majd a színházat, itt működött az Orfeum, melynek felavatásán Fedák Sári is énekelt.
Buszra ülve a főtér végén balra búcsúzóul rátekinthetünk a vármegyeházára, most Polgármesteri Hivatal, előtte Ioan Raţiu memorandista ügyvéd szobrával.
Molnár Lajos