Verőfényes napsütés, vonatos utazás, kiváló társaság – recept ahhoz a nemzetközi részvételű gyalogtúrához, amelynek múlt vasárnap, március 25-én mintegy felét sikerült csak megtenni. Sajnos menetközben derült ki, hogy az este hét órakor visszainduló vonat vasárnap nem közlekedik, ráadásul néhány személynek vízhólyag jelent meg a talpán, s talán a maradék időintervallumon belül a jelenlevő gyerekek sem bírták volna a megfeszített iramot a célpontig.
Nemzetközi részvétel? Igen, ugyanis voltak magyarországi és… németországi résztvevők is. Utóbbiak a Kolozsvári Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem diákjai, akikkel a tavaly novemberi, kiválóan sikerült Kolozsvár-Szind-Várfalva túrán véletlenszerűen találkoztunk. Úgy látszik, emlékezetes volt számukra a velünk gyaloglás, illetve komolyan vették a felhívást arra vonatkozóan, hogy legközelebb tartsanak velünk – négy hónap után felhívtak: mikor lesz még olyan jó túra…?
Bár a vasárnapi túra alkalmával a Barátka – Ökrök vízesése – Barátka-völgye – (Erdődámos-karsztforrás) – Erdődámos-fennsík – Ponoraş barlang – Méhsed-völgye (Bíró Lajos barlang) – Szelek barlangja – Vársonkolyos útvonalat csak részben tudtuk megtenni (a Barátka-völgyben akadtunk el, az erdődámosi karsztforrástól két kilométerre), s alig 15 kilométert gyalagoltunk, a német lányok és a fiú azt ígérték: legközelebb is velünk tartanak. Ugyanezt nyilatkozta az a román nemzetiségű hölgy, aki szintén jelen volt.
Úgy tudom, a rekord két vonatkozásban – létszám és a társaság nemzetiségi összetétele szempontjából – mindenképp megdőlt: összesen 45, hazai, magyarországi és németországi túrázó volt jelen. Remélhetőleg legközelebb többet túrázunk, mint amennyit vonatozunk.
Várjuk a következőt, Nagy Zoltán!
Kiss Olivér
