CÍMLAP
Itt a szeptember, hűvösebbek az éjszakák és a reggelek, este nyolc óra után már sötétedik, hamarosan itt a napéjegyenlőség szeptember 23-án. Elrepült a nyár, meleg nyár volt, sokszor éjszakánként sem hűlt le a levegő 21-22 °C alá. A forró napokat többször heves esők, viharok, jégesők szakították meg, de a meleg hamar visszatért. A melegtől és esőktől a nővényzet szép, üdezöld maradt még szeptemberben is, nappal most is meleg, szinte nyárias az idő. Reméljük, eltart még egy ideig a „vénasszonyok nyara”.
A Bélesi-víztározótól a Nagy-Biharig és a Sipote-vízesésig
Július 14-én egynapos kiskocsis kirándulásra indultunk, szép napos nyári idő volt. A Monostor negyedből reggel Gyalu (Gilău) felé vettük az irányt, Magyarkapusnál (Căpușu Mare) letértünk balra és Egerbegyen (Agârbiciu), Bánffydongón (Dângău Mare), Roskán (Râșcan) keresztül jutottunk Jósikafalvára (Beliș). A 103k megyei út 2020-tól le van aszfaltozva, kanyargós, de nem forgalmas az út, és szép tájakon halad keresztül. Jósikafalva vagy Béles az azonos nevű község központja. Régen a település a Bélesi-víztározó helyén volt, az 1970-es évek elején megépítették a Beliș-Fântânele duzzasztógátat, a házakat a dombra költöztették. A régi falut elárasztotta a tó vize, de nyaranta, amikor a víz szintje alacsony, az 1913-ban épített templom falai kilátszanak a tóból. A tó bal partján található Beliş-Fântânele egykori üdülőtelep, sajnos elég elhagyott állapotban. Megálltunk a tó partján, csodáltuk a kék víztükröt, a szép tájat, a zöld fenyveseket, az üdülőtelep teraszos vendéglőjének romos maradványait. Áthaladtunk a gáton és Poiana Horea (régen Dealul Calului) felé folytattuk utunkat az Ursoaia-hágón (Șaua Ursoaia) keresztül, amely 1320 m magasban elválasztja a Bihar-hegységet a Gyalui-havasoktól. Ez az út Bánffyhunyadot köti össze az Aranyos völgyével. Hol hatalmas szerpentinen, hol fenyőerdők közt haladtunk, helyenként csodálatos kilátás nyílt a hegyekre és a hegyoldalakon szétszórt házakra, gazdaságokra. Fehérvölgy (Albac) felé folytattuk utunkat. A település az Albac-patak és az Aranyos-folyó összefolyásánál fekszik. Tovább az Aranyos völgyében haladtunk Aranyosfő (Arieșeni) felé. A folyó 160 kilométer hosszú, a Bihar-hegységben ered és Marosludason túl ömlik a Marosba. Az Aranyos Mihoești falu közelében keletkezik két ágból, a Nagy-Aranyos és Kis-Aranyos összefolyásából. A Nagy-Aranyos a Nagy-Bihar-csúcs (1849 m) alatt ered. A környék vízválasztója, a Vertop-nyereg, a téli sportok szerelmeseinek paradicsoma.
A Nagy-Bihar (Cucurbăte Mare) 1849 m magas csúcs Erdély legszebb kilátásával vonzza a látogatókat. A Bihar-hegység és az Erdélyi-Szigethegység legmagasabb csúcsán 360 fokos körpanoráma fogad, igazi magashegyi élmény nyújt, a végtelen táj körbe-körbe csodálatos. A csúcson relé állomás is található. Aranyosláposról a hegycsúcsig köves úton is fel lehet menni kocsival száraz időben (terepjáróval, vagy nem túl alacsony autóval). Keskeny, köves út halad felfelé, nagy kanyarokat leírva a fenyőfákkal szegélyezett úton, szerpentinen haladtunk felfelé, lassan, óvatosan, a 10 kilométert egy óra alatt tettük meg. Felértünk az erdőhatár fölé, már láttuk a tetőn levő TV relét. Leparkoltunk egy egyenes részen, onnan gyalog tettük meg a hátralevő utat a tetőig. Tiszta idő fogadott a csúcson, jól láttuk a szomszédos magaslatokat, délre a Gaina-tetőt (1486 m), az Arad szikláját (1429 m), az erdővel borított Kis-havast (1500m). Keletre a szomszédos Kis-Bihart (1769 m) a rá épített szélkerekekkel, észak-nyugat felé pedig a Biharia (1597 m), és a Zengőkő vagy Visszhangoskő (1658 m) gerincei ölelték körbe a Nagy-Bihart. Gyalogosan a Vertop-nyeregből lehet feljutni a piros sáv jelzésen, Aranyosláposról pedig a kék sáv jelzésen.
Visszatértünk Aranyosláposra, majd az Aranyos völgyén ereszkedtünk lefelé. Elhagytuk Topánfalvát (Câmpeni), megálltunk a Sipote-vízesésnél és csorgónál, amely Alsószolcsvától körülbelül 3 km-re, Borrév felé található. A vízesés vizét sodronyra függesztett csatornán keresztül átvezették az országút mellé. A Bedellői-plató széléről induló vízfolyás több lépcsőben érkezik le az Aranyoshoz. A leglátványosabb felső vízeséshez több turistaút is vezet, a középsőhöz egy ösvény, de az alsó, az autóút melletti is nagyon látványos. A felső vízesés megközelíthető az Aranyoslonka és a Szolcsvai-búvópatak-barlang közti piros háromszögön, valamint a Szolcsva és Bedellő közti piros kereszten. Mindkét útvonal szép, nyári szállásokkal, zsupfedeles házakkal megszórt legelőkön vezet, a Bedellő hófehér szikláival a hátterben. Elértünk Borrévig, ott a Jára-patak völgyén folytattuk utunkat, majd Alsójárán és Szentlászlón keresztül értünk haza Kolozsvárra. Már besötétedett, amikor megérkeztünk, 300 km utat tettünk meg reggeltől.
A Torockói-hegység legvadregényesebb sziklaszorosa
Augusztus 19-én a Remetei-sziklaszorosban (Cheile Râmeţului), a Bedellői-havasok legfestőibb szurdokvölgyében voltunk egy mikrobuszos kiránduláson, Kolozsvár, Torda, Tövis, Remetei kolostor (Mănăstirea Râmeț) útvonalon. Többször is jártunk már erre, de a különleges táj bármikor visszacsalogat. Tövist elhagyva egyre jobban behatoltunk a hegyek közé és egyre jobban látszottak a sziklafalak, amelyek közé igyekeztünk. Szűk völgyben, meredek erdős hegyoldalak között kanyargott a keskeny út, mad áthaladva egy kisebb településen (Valea Mănăstirii), elértük a csodálatos környezetben álló ortodox kolostort. Onnan másfél km után érkeztünk meg a Remete-szorosi menedékházhoz. A hátralevő 3 km-en az út már rosszab, ezen a részen az utóbbi években több kisebb-nagyobb nyaraló épült. A menedékháztól még 3 kilométert lehet négy keréken megtenni, majd le kell parkolni az autót. Tovább csak az egyre szűkülő ösvényen, majd a patak sziklás partján, a meredekebb részeknél pedig sziklába erősített acélkapcsok igénybevételével lehet továbbjutni. Akinek van hozzá bátorsága, megpróbálhat áthaladni a Pokol kapujának nevezett óriási sziklakapun (Portal), amit már nem lehet megtenni száraz lábbal, csak ha belépünk a vízbe. A Remetei-szoros a hegység legzordabb, legnehezebben megközelíthető hasadékvölgye. Hossza meghaladja a 2 kilométert, meredek sziklafalainak magassága 150-200 m körül mozog. Keletkezése szempontjából megállapítható, hogy valamikor szétágazó barlangrendszer lehetett a völgy helyén, amely kitágult és összeomlott, ma itt folyik a Remete (Geoagiului) pataka. A kirándulók többsége általában a kapuig és a mögötte levő szűkületig szokott bejönni a szorosba.
A sziklaszorost két úton lehet bejárni, az egyik az úgynevezett Ez a „kecskék útja”. A kapu előtt egy ponton a kék háromszög áttér a túlsó partra, és egy kis kereszt mellett felvezet a sziklás oldalba, hogy kikerülje a szoros kanyonszerű szakaszát, ahol csak a vízben járva lehet felfelé haladni. A kék háromszög felfelé indulásánál egy kis fémtábla arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az út csak tapasztalt turistáknak ajánlott és csakis száraz időben, mert a nedves sziklákon életveszélyes a közlekedés. A meredek, sziklamászással tarkított útvonalon helyenként beépített acélsodrony segíti a kapaszkodást. A jelzett ösvény hozzávetőleg 100 méter szintet emelkedik és kb. 1200 métert tesz meg a sziklaormos meredek oldalban, mielőtt visszavezetne a patakmederhez. Az ösvény magasságából a legszűkebb sziklakanyon nem látható, de nagyszerű lehetőség kínálkozik a sziklaszoros áttekintésére. A másik lehetőség a patak mentén, a drótkötelekbe kapaszkodva, néha derékig merülve, átúszva néhány métert. A szurdokvölgy bejárása kis vízállás esetén ajánlott, mivel több szakaszon vízben kell haladni. A szurdokalj végigevickélése a kárpáti szurdoktúrák egyik legérdekesebb kalandja. A szoros felső végénél egy elhagyott falu található, Cheia, ettől feljebb három patak vize egyesül (Pravului, Geoagiului, Bradeştilor), amely létrehozta a Remetei-szorost.
A szoros érdekessége, hogy a sziklákon virágzik a havasi gyopár, amely Délkelet-Európában itt található meg legalacsonyabban.
A legendák szurdokvölgye – a Tordai-hasadék
A Kolozsvártól 30 km-re levő Tordai-hasadék Erdély egyik legismertebb, legnépszerűbb természeti látnivalója, kirándulóhelye. A lenyűgöző látványt nyújtó kettéhasadt hegy a Torockói-hegység északi nyúlványában található, könnyen bejárható, jól kiépített kanyon, csodaszép túrázóhely. Könnyen megközelíthető, Kolozsvárról kiskocsival egy óra alatt elérhető. Ha erre nincs lehetőség, akkor távolsági autóbusszal Tordáról a Mészkő (Cheia) falu felé tartó mikrobuszokkal közelíthető meg, a Kolozsvár-Torda közötti járatokkal Tordatúr felől juthatunk oda. A gyalogtúrák kedvelői a Bükk-erdőn keresztül vezető, piros sávval jelzett túristautat is választhatják, amelyen 6-8 óra gyaloglással (30 km) juthatnak el a hasadékhoz. Az út jelentős része erdőben halad, Tordatúrt elhagyva láthatjuk a Túri-hasadékot fentről, majd beereszkednek Szindre, és onnan a Tordai-hasadékba.
Idén júniustól a kolozsvári közszállítási vállalat mikrobuszt indított Magyarpeterdre (Petrești de Jos), amellyel a kirándulók könnyen eljuthatnak a hasadék Peterd felőli bejáratához. Szeptember 9-én kipróbáltuk ezt a járatot (M71), amely a Posada utcából indul reggel 9 órakor, és delután 6 órakor indul vissza Peterdről Kolozsvárra (ez a program szombatra és vasárnapra érvényes, de hétköznapokon is jár a busz, az út egy óra). A kisbusz 15 személyt szállíthat, ezért csak kisebb csoportnak ajánlott. A magyarpeterdi polgármesteri hivatal előtt található a megálló, onnan 15 percet kell gyalogolni a letérőig a Tordai-hasadék felé (tábla is mutatja), a letérőtől pedig 15-20 percre van a szoros bejárata.
A Tordai-hasadék, mint tudjuk, mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. A hasadék a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi-mészkőgerinc között alakult ki. Valószínűleg egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt a beszakadt völgyet mosta ki a benne folyó Hesdát-patak sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. 1983-ban természeti rezervátummá nyilvánították, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A hasadékban több védett állatfaj él, pl. szirti sas, fülesbagoly, vidra, valamint több különleges pillangóféle.
Sok monda és elmélet létezik a hasadék keletkezéséről. A legnépszerűbb legenda szerint a győztes kun sereg üldözőbe vette Szent Lászlót, akit már-már utolért. De midőn a Szent király Istenhez fohászkodott, az alatta elhelyezkedő hegy megrepedt, s áthatolhatatlan gátat vont a király és pogány üldözői közé. A király lova patkójának a helye még ma is látszik az egyik kősziklán, a Patkós-kövön.
A szurdokban vezető, jól kiépített túrautat a piros kereszt és a piros pont jelzések is mutatják. A Tordai-hasadék összesen 1270 m hosszú, a jól kiépített útvonalat romantikus függőhidak és a sziklafalba vájt, néhol sodronykötelekkel biztosított szakaszok teszik még izgalmasabbá. A Tordai-hasadék mindkét oldalán halad egy-egy útvonal a tetőn is, mindkettőt piros ponttal jelzik, bármelyik útvonalról lenyűgöző a kilátás a hasadék felé.
Pál Gyöngyi
A beszámoló elérhető a Szabadság weboldalán ide kattintva.