Több tucatnyian az EKE-napi kiránduláson
Turistáink május 12-én Erdély-szerte megünneplik az EKE napját annak emlékére, hogy 121 évvel ezelőtt ezen a napon alakult meg Kolozsváron az Erdélyi Kárpát Egyesület, a polgári turizmus természetszerető, kiránduló híveinek szervezete. A kolozsvári EKE több rendezvénnyel várta a természetkedvelőket erre a napra. A Bácsi-torokban szabadtéri fotókiállítást szervezett Bozsoki Adrienn és Szabó István, de vonatos túra is indult a Révi-szorosba, a Zichy-barlanghoz Sáska Pál vezetésével. Mi vonatos kirándulásra indultunk Kalotaszentkirályra és a Hármas-kősziklához, Feischmidt János vezetésével. A három rendezvényen összesen 60 személy vett részt.
Kalotaszeg Erdély egyik legjellegzetesebb, legcsodálatosabb tájegysége. Kós Károly a Kalotaszeg című művében következőképpen mutatja be: „Kalotaszeg eredetileg azt a Vlegyásza lábánál elterülő kicsiny háromszögletű földterületet jelenti, amelyet a Bánffyhunyad alatt összeömlő Körös és Kalota vizei fognak be. Tágasabb értelemben – és ma így értelmezzük mi és így maga a kalotaszegi nép is – Kolozs vármegyének azt a területét, mely a Kolozsvár–nagyváradi vasútvonal, illetőleg országút közén és két oldala mentén Kolozsvártól egészen Csucsáig terül el, és amelyet délen a Gyalui-havasok északi, nyugaton a Vlegyásza-havas és a Meszes-hegylánc keleti lába foglalnak be...”
Bánffyhunyad központjából ágazik el déli irányban a Jósikafalva felé vezető megyei út, 6 km-re, az első település Kalotaszentkirály-Zentelke. A falu Kolozs megye nyugati részén, Kolozsvártól 56 km-re fekszik, a Kalota-patak két partján, 597 m tengerszint feletti magasságon. Kalotaszentkirály a község központja, közigazgatásilag Magyarókereke, Malomszeg, Kalotadámos és Jákótelke tartoznak hozzá.
Reggel 9 óra körül érkezünk meg a bánffyhunyadi állomásra, innen mikrobusszal jutunk el Kalotaszentkirályon keresztül Magyarókerekére. Utunk célja a „kalotaszegi kilátó”, a Hármas-kőszikla, azon a hegygerincen (Kőhegy), amely a Kalota és a Székelyjó (Hencz) patakok vízválasztója. A Hármas-kőszikla-csúcs (1056 m) és a nála magasabb Tömöldök-csúcs (1150 m) tulajdonképpen a Vlegyásza (Kalota-havas) előhegyei. Magyarókereke után 1,5 km-re elhagyjuk a Székelyjó felé vezető utat, és elindulunk felfelé, jobbra tőlünk a kopár Dulului (912 m) csúcs látszik. Elhagyunk egy szekérutat, ösvényen kapaszkodunk felfelé. Május van, minden élénkzöld, a galagonya virágzik, fehér virággal borított bokrok közt haladunk, illatuk betölti a levegőt. Meredek emelkedő után az ösvény felvezet a keskeny gerincre. Nagyon szép kilátás nyílik innen kelet felé a Kalotaszegi-medencére, a hegy lábánál fekvő Magyarókerekére. Távolabb Kalotaszentkirály-Zentelke falu látszik és Bánffyhunyad. Közvetlenül a Hármas-kőszikla keleti oldala alatt legelők és kis tavak vannak. Ezek a „Kőhegy-tavak”, nyáron kellemes dagonyául szolgálnak a bivalyoknak. Nyugatra a Vlegyásza panorámája tárul elénk. Bár május van, a tetején még hófoltokat látunk. A más néven Vigyázó vagy Kalota-havas az Erdélyi-szigethegység Bihar-Vlegyásza – Öreghavas tömbjének északi, vulkanikus része. Gerincének átlagmagassága 1700 m fölött van, az azonos nevű főcsúcsának magassága 1836 m. Szemben velünk, a Vlegyásza oldalában Havasrogoz falu szétszórt házait látjuk. A völgyben alattunk a 700 m átlagos tengerszint feletti magasságon fekvő Székelyjó falu látható, ahol 2001-ben a X., majd 2008-ban a XVII. EKE Vándortábort szervezte a kolozsvári osztály. A falu nevében a „székely” előtag a székelyeknek a keleti határra telepítése idejére enged következtetni. A faluban most román és roma nemzetiségűek laknak.
Déli 2 óráig megjárjuk a Hármas-kőszikla sziklás gerincét, és Kalotaszentkirályra megyünk. Itt Lu-kács Endre református lelkipásztor fogad, megtekintjük a református templomot, és a falu történelméről beszél nekünk. A templom a XIII. században épült, egyik harangja Mátyás király korából származik. A falu első írásos említése 1288-ból való, amikor Kun László király a magyargyerőmonostori Mikola testvéreknek adományozta. Lakosainak száma 1171 fő, jelentős részük magyar nemzetiségű (1038). Kalotaszentkirály-Zentelke két egymás mellett levő település összeolvadásából jött létre. Ez a két település a Kalota-patak két partján helyezkedik el. 1966-ig a két falu közigazgatásilag külön szerepelt, ám egyetlen egyházközséget alkottak már a középkortól kezdve. A falu nevében a Kalota a patakra utal, Szentkirály a templom egykori védőszentjére (Szent István király), az ószláv eredetű Zentelke szó földi erődítményt jelent. Azt is tudni, hogy valamikor a két falu nem a mostani helyén volt, de miután a tatárok felégették a falvakat, a lakosok ide építették otthonaikat.
A gyülekezeti ház ebédlőjében megkóstoljuk a finom kalotaszentkirályi töltött káposztát. Ebéd után megtekintjük az Ady Endre általános iskolát, amely 2003-ban ünnepelte a helybeli oktatás első írásos említésének 350. évfordulóját. „Pompás magyarok, templomból jövet/Mentek át a Kalota-folyón...” – szavalja Tatár Feri az óvoda udvarán elhelyezett Ady-emlékműnél Ady versét, itt látható az a hársfa is, amelynek árnyékában megszülettek e sorok. A még hátralévő időben a Szent István-parkot és az itt lévő Szent István-szobrot tekintjük meg, amelyet 2003-ban ajándékozott a falunak a Szentkirályok Szövetsége.
Kalotaszentkirály legnagyobb értéke a helybéliek hagyománytisztelete, színpompás népviselete. 1991 óta minden év augusztusának első hetében nemzetközi népzene- és néptánctábort szerveznek a faluban.
A délután hamar elrepül, mikrobusszal visszatérünk Bánffyhunyadra, és vonatra ülünk. Egy óra Kolozsvárig az út. Az ablakból nézzük, hogyan távolodik a Vlegyásza és a Hármas-kőszikla, majd lassan elmosódnak a körvonalak. Egy kellemes nap szép emlékeivel térünk haza. Otthon gondosan lementjük számítógépünk egy mappájába fényképeinket – újabb részt ismertünk meg csodálatos hegycsoportunkból, melynek neve Erdélyi-szigethegység.
Pál Gyöngyi
