A gyermekek kirándulásairól

Az egyik kolozsvári gimnáziumban az intézeti orvos kimutatta, hogy a diákok 75%-a tuberkulotikus. A tuberkulózis mindenféle fokozatában volt kimutatható. Sőt olyant is hallottam, hogy egy másik gimnáziumban még kedvezőtlenebb statisztikát mutattak ki. Minden iskolában akad vézna, rosszul fejlődő beteges gyermek; minden iskolában van olyan növendék, amelyiken kimutatható a tüdőbaj kezdődő stádiuma. Ha ezeken a gyermekeken nem segítünk, el fognak pusztulni. Ezt a bajt legegyszerűbben azzal lehet ellensúlyozni, ha a gyermekek minél többet tartózkodnak friss levegőn és ha amellett megkapják a kellő táplálékot. Az előző években a kolozsvári hölgyek dicséretre méltó módon tevékenykedtek a gyermekek nyaraltatása körül. A beteges gyermekeket a nyári szünidőben kivitték falura, ahol feltűnően helyre jöttek Ez az akció azonban alig lesz egyelőre tovább folytatható, mert nekünk, kisebbségieknek nincsen arra való pénz-forrásunk. Amíg pedig olyan tőkét összehoznánk, amely beteges gyermekek rendszeres nyaraltatását lehetővé tenné, azt tartanánk célravezetőnek, hogyha nagy gondot fordítanánk a gyermekek kirándulásaira. Minél többet vezessük ki a gyermekeket a szabadba. Egyrészt minden egyes család vagy több család együttesen ránduljon ki a zöldbe, de azon kívül az iskoláknak, elemi és középiskoláknak meg kellene szervezniük a rendszeres kirándulásokat úgy a tanév alatt, valamint a nyári szünidőben.
Az EKE a múlt évben nagyon sok szép kirándulást rendezett főleg az ifjúság részére, de azok ellen azt a megjegyzésemet kell tennem, hogy a rendezésben túlzásba estek. Többször olyan kirándulást rendeztek, amely már szombaton este kezdődött, úgy hogy a társaság nemcsak egész vasárnapon át, hanem még az előző éjszakán át is folyton gyalogolt. Ezt pedig nem tartom egészségesnek, mert túlságosan kifárasztja a szervezetet. Minden túlzás árt. A sportban mindég megbosszulja magát a túlzás. Azok a rekord-javítók, akik megfeszített erőlködéssel igyekeznek túltenni versenytársaikon, ritkán válnak hosszú életűekké, többnyire szívbajba esnek és idő előtt elpusztulnak. Ezért a kirándulások rendezésében is helyénvalónak tartom a mértékletességet. A gyermekkirándulások rendezését különösen a városokban tartom fontosnak. Faluhelyen megtalálja a gyermek az egészséges fejlődés feltételeit, de a városban kevésbé és minél nagyobb a város, annál kedvezőtlenebbek az egészségügyi körülmények. A bérkaszárnyákban levő lakásokban, a szűk és árnyékos városi udvarokban kevés friss levegőhöz jut a gyermek. Ha pedig az utcán keresi az üdülést, ott a por és füst fertőzi meg a levegőt. Ilyen körülmények mellett, csak vézna, sápkóros és tüdőcsőhurutos gyermekek nőnek fel. Ezeket rendszeresen ki kell vinni a szabadba, a friss levegőre.
Már két évvel ezelőtt pendítettem meg itt Kolozsváron azt az eszmét, hogy nyári szünidőben csoportosan ki kellene vinni a gyermekeket az erdőbe. Reggel kimennének egy-egy felügyelő vezetése mellett, este meg hazajönnének. Akkor nem sikerült azt nyélbe ütni. Az élelmezés kérdése és a felügyelet nehézsége miatt szenvedett hajótörést tervem.
De ma, amikor nincs kilátás a gyermekek vidéki nyaraltatására, újból megpendítem az eszmét. Hátha turista társaim meg tudnák találni a helyes megoldás módját?
A nagyvárosok nagy súlyt helyeznek a gyermekek vidéki nyaraltatására. Más országban a kormány és városi hatóságok hatalmas támogatással sietnek az ilyen akció segítségére. Így például tavaly Bécsben és Berlinben kölcsön-viszonyban oldották meg a nyaraltatást olyanformán, hogy a berlini gyermekeket az osztrák Alpok közé, míg a bécsi gyermekeket a német tengerpartra vitték. Ilyenformán a nyaraltatás végett 400 000 gyermeket mozgósítottak. A gyermekek csoportos kirándulása azonban faluhelyen is indokolt, Faluhelyen az iskolai kirándulások rendezésével kapcsolatba hozható a gyógynövények gyűjtése, miáltal nemcsak a gyermekek egészségét szolgálják, hanem egy kis mellékjövedelem szerzésére is nyitunk forrást.
Most például nagyon keresik külföldi szállításra a tavaszi héricset (Adonis vernalis), amely hegyi legelőinknek értéktelen dudvája szokott lenni. Ha ezt begyűjtjük és padláson megszárítjuk tömegesen értékesíthető, de csak addig, amíg virágos. Virág nélkül nem talál vevőre. Szükség van továbbá a kökény virágára. Terítsünk ponyvát vagy lepedőt a kökény bokor alá és verjük le bottal a kökény virágait. A szépen megszárított kökényvirágra is van mindig jó vevő.
Később kinő minden réten a keskenylevelű útifű. Ennek levele is, szárított állapotban kelendő cikk. Ugyancsak keresett drogok a bodzavirág, a pukkanó levele, a beléndek levele, az ezerjófű stb. Ha kirándulásaink alkalmával megtanítjuk a gyermekeket ezen növények gyűjtésére, ezzel hasznot teszünk a társadalomnak is, meg a gyermekeknek is. Egyrészt a gyermekeknek egészségére válik a szabadban való foglalkozás, másrészt a különben értéktelen növények értékesítése által így szegény családoknak nyitunk jövedelmi forrást, valamint az országnak is teszünk szolgálatot, mert megkíméljük a gyógyszerészeket attól, hogy ezeket a drogokat külföldről hozassák. Ezen drogoknak külföldre való szállítása által pedig megjavítjuk az ország közgazdasági mérlegét.