CÍMLAP
Nyolcan „írtak történelmet” az első kerékpáros emlék- és teljesítménytúrán
Idén először sikerült megszervezni a Kós Károly 50-es túra kerékpáros változatát. Az 50 km-es túra útvonala valójában nincs kijelezve. A szervezésre alig 2-3 hetünk volt. A szokásosnál fontosabb volt lejárni a túrát és felmérni az útvonal megjelölési lehetőségeit.
Első nekifutásból, július 30-án, a kis létszámúra tervezett terepfelmérő útból egy igazi EKE kerékpáros túra sikeredett: elindultunk az 50-es gyalogos útvonalon, helyenként fényképeztünk, de a lassú haladás és egy kiadós eső okozta szünet miatt sajnos Jegenyén időhiány miatt megszakítottuk a túrát. Nem voltam igazán elégedett az útvonalról kialakult összképpel, ezért úgy döntöttem, újra bejárom, részletesen – fényképekkel, filmanyaggal és GPS-nyomvonalakkal – dokumentálva minden lényeges pontját. Ez három szakaszban történt, augusztus első hetében.
A Gyerővásárhely–Sztána–Egeres szakaszt Kún Zoltán túratársammal együtt, a Gorbói-út–Gyerővásárhely, illetve Kolozsvár–Gorbói-út szakaszokat egyedül jártam végig. Arra a következtetésre jutottam, hogy az útvonal idei kijelzésére nincs lehetőség, az egyetlen megoldás a Mezei Elemér által szerkesztett és tördelt túrafüzetnek a gyűjtött adatok segítségével való pontosítása, kibővítése. Ez a vártnál nehezebb munkának bizonyult, de a szerkesztés végül elég jól sikerült (Tóthpál Tamás, Lőrinczi István és László Györgyi segítségével). Néhány nappal a túra előtt az internetes csatornákon is sikerült kielégítően beharangozni a túrát (hálás köszönet érte Lixandru Robertnek!). A túrát megelőző napra kitűnő minőségben, nyomdai kivitelezésben elkészültek a „kerékpáros” és „gyalogos” füzetek – a tördelés, lektorálás és nyomdai ügyintézés Virág Péter, illetve Szikszai Ildikó és Attila, valamint Venczel Enikő érdeme. Utolsó percig több ellenőrző ponton is voltak gondok a pontbírók kilétét illetően, de szerencsére „külsősök” segítségével ezek is megoldódtak.
Augusztus 15-én, szombaton reggel minden és mindenki készen állt a rajtra. Őszintén szólva több résztvevőre számítottam, végül csak nyolcan rajtoltunk. Sajnálom, hogy nem sikerült több vállalkozó szellemű bringást rávenni arra, hogy „történelmet írjon”. Ennek előnye viszont, hogy így van lehetőség felsorolni az I. Kós Károly Kerékpáros Emlék- és Teljesítménytúra összes résztvevőjét: Balogh Mihály, Biró Attila-Endre, Branea Róbert, Jári Zoltán, Kiss Olivér, Lőrincz Ferenc, Szakács-Korom Imre, Tamás Miklós. Mindannyian végigjártuk a túrát, szerencsésen, kánikulában, két esetben gumibelsőt kellett cserélni, a végén tudtunk még túróspuliszkát is enni, meg hozzá bort inni, és a 6 órai vonatot is elértük Sztánán.
A több mint három órás állásidőből közel két óra – mondhatni fölösleges – álldogálás volt. Heten nagyjából egy falkában haladtunk, nagyon nyugis iramban, Gyerővásárhelytől kezdve már nem teljesítettük a megállapított szintidőket. Ez bizonyos mértékben megkérdőjelezheti a túra teljesítését – ezért írtam korábban, hogy a túrát „végigjártuk”... A jövőben a fölösleges pihenések kiiktatásával kényelmesen lehet teljesíteni a túrát, amelyet egy tízes skálán személyesen 6-osnak, azaz közepesnek minősítek. Minden elismerésünk Tamás Miklós túratársunknak, aki fél kettőtől már várakozott ránk a Szentimrei-villában... Ahova mi sajnos csak 17:15 körül érkeztünk. Aztán Kolozsvár belvárosában egy sör mellett pihentük ki a vonatozás fáradalmait..., feltétlenül sikeres főpróbaként könyveltük el az idei túrát és tervezgettük a jövő évit, amelyet majd sokkal jobban előkészíthetünk!
Branea Róbert