Az élet nagy kihívásai közelebb viszik az embert az önmegvalósításhoz. Legyen az fizikai vagy szellemi túlteljesítés, szükség van néha arra, hogy bizonyítsunk: igen, meg tudom tenni, megvalósítom a kitűzött célt! Értékelem ezt gyermekeim buzgalmát követve, a továbbképzés terén, de fel tudok nézni azokra is, akik már túl a harmadik X-en indulnak a maratonon, biciklitúrán, rendszeresen hegyet másznak. Ilyen kihívás volt a kolozsvári EKE által szervezett balatoni biciklis körtúra is.
Mindazon sportolni vágyókat várták, akik bevállalták a napi 70–90 km biciklizést, három napig. A túrát már áprilistól hirdették, így össze is állt a tizenkét fős csapat. A legfiatalabb vállalkozó csupán 10 éves volt. A biciklizők zöme fiatal, gyors tempót diktáló vidám csapat. Voltak, akik csak a lassúbb tempót teljesítették, de a célba mindenki beért. A lényeg az volt, hogy mindenki megtegye a 225 kilométert, és természetesen jól érezze magát. Ezúttal köszönjük a szervezőknek, az előre megbeszélt, megtervezett útitervet, panziók lefoglalását, részletek kidolgozását.
Augusztus 28-án este Balatonkenesén gyűlt össze a csapat, hogy pénteken megtegye az első szakaszt. A lassúbbak kicsit hamarabb indultak. Könnyű volt követni az útirányt, jól kitáblázott biciklipálya állt előttünk. Zöld keretben jelezték, hol vezet a balatoni körút. Hol erdőben, hol ligeteken, vízparton vagy városi parkokban, lakótelep mellett, vásárok tövében, néha az országút vagy a vasút mellett. Az egyik résztvevőnek elrobbant a gumija, de szerencsére nagyon jó a szervizhálózat, könnyen és gyorsan segítettek a bajbajutottakon. Délben megálltunk ebédelni és fürödni. Délután hosszabb pihenőt tartottunk a Tihanyi Bencés Apátság tövében. Nagyobb emelkedő vezetett az apátsághoz, közben nézegettük a kirakatok tömkelegét. A leereszkedés annál könnyebben ment, szárnyak nélkül repültünk, főleg a bátrabbak, Balatonszepezd felé. Még volt egy közös pihenő Balatonudvariban, az üzletben mindenki feltöltötte a folyadékkészleteit. Balatonszepezden közös vacsora a Vén halászban, majd langyos tea mellett jólesően nyújtóztunk az erkélyen, a telihold tükröződött a Balaton vizén.
A második napra eső útszakasz volt a leghosszabb, több mind 90 kilométer. Szőlőskertek, borozók, aztán megkapó táj tárult elénk: a Tapolcai-medence legmagasabb tanúhegye, a Badacsony. A dél fénypontja a Szigligeti vár, felejthetetlen. Délben még egy pihenő Keszthelyen, ebéddel. Este Balatonlellén felfrissítő fürdő után pizzázni mentünk.
A harmadik nap Siófok és környéke következett. Vakítóan tűzött a nap, de a biciklin nem éreztük a meleget. Erre a napra már csak 60 km maradt, így dél körül egy nagyon hosszú fürdésre is jutott idő. Elhaladtunk egy vándorcirkusz mellett, bepillanthattunk az állatok ketrecébe. Az utolsó szakaszon volt egy komolyabb emelkedő, de ennyi gyakorlat után ez már meg sem kottyant. Kora délután értünk vissza Balatonkenesére.
Képek, hangok, illatok suhantak el mellettünk a három nap alatt, felejthetetlen élmény, csöppnyi lázadás a hétköznapi taposómalom, a szedentáris XXI. század életmódja ellen. S ha sikerült felkeltenem az érdeklődésedet, kedves Olvasó, keresd fel honlapunkat: www.ekekolozsvar.ro. Aztán, ha jónak látod, tarts velünk gyalogtúrákon, biciklitúrákon. Meglátod, testileg-lelkileg felfrissülsz.
Fényképek az EKE Erdélyi Kárpát Egyesület - Kolozsvár 1891 facebook oldalán.
Szima Csilla