CÍMLAP
Az utazást autóbusszal és kiskocsikkal szervezzük. Az autók november 10-én, szombat reggel 7-kor a volt FLIP üzlet (buszmegálló, Mihai Viteazul /volt Széchenyi/ tér 9A szám) elől indulnak.
Az autóbuszban a helyek száma korlátozott, ezért szükséges előzetesen jelentkezni, legkésőbb november 8-ig az alábbi linken https://goo.gl/forms/UNylWtrAVwDlcnXH3 vagy a túraszervezőnél.
Elérhetőségek: tel: 0747-070790, email: diokozsu@yahoo.com
A gyalogtúra hossza: 7-8 km
Szintkülönbség: 430 m felfelé, 430 m lefelé
Minősítés: könnyű-közepes, látványos túra
Menetidő: kb. 4 óra, pihenőkkel
Felszerelés: az időjárásnak megfelelő öltözet, túrabakancs, túrabot.
Mindenkinek egyéni igénye szerinti élelemmel és folyadékkal ajánlott elindulni.
Útiköltség: EKE-tagoknak és 18 év alattiaknak: 50 lej, nem EKE-tagoknak: 60 lej.
Az utazási költségeket előre ki kell fizetni, legkésőbb november 8-án, csütörtökön 14 óráig, a következőképpen:
• készpénzben, az EKE – Kolozsvár 1891 ideiglenes ügyfélszolgálati irodájában: Kolozsvár, 1989 December 21 sugárút 116, az udvaron, baloldali épület, hétfőtől csütörtökig, 10-14 óra között
• banki átutalással a kolozsvári EKE bankszámlájára:
Bank neve: OTP Bank Romania
Számlatulajdonos: ASOCIATIA ERDELYI KARPAT EGYESULET – KOLOZSVAR 1891
Bankszámlaszám: RO12OTPV200001142190RO01
Befizetés célja (detalii): DONATIE DETUNATA 2018 <résztvevő neve>
Banki átutalás esetén kérjük e-mailen elküldeni az átutalási bizonylatot, az info@ekekolozsvar.ro címre.
FIGYELEM! A befizetett összegeket nem térítjük vissza; ha valaki le szeretné mondani a jelentkezését, kereshet maga helyett más személyt, akinek egyéni egyezség szerint átadja a helyét.
Leírás
Kirándulásunk célpontja felé a festői szépségű Aranyos-völgyén haladunk Topánfalváig (Campeni). Itt Abrudbánya felé térünk, a városon áthalava érkezünk Bucsonyba, gyalogtúránk kiindulási pontjához, innen 1,5 – 2 óra alatt érjük el a Detonátát.
A kőzettani mozaikként emlegetett Erdélyi-Szigethegység egyik kiemelkedő látványossága az Erdélyi-Érchegységben található Detonáták bazaltorgonái. A szemet gyönyörködtető képződmény számos művészt ihletett meg az idők folyamán: Jókai Mórt, Gruzda Jánost, Áprily Lajost, Tavaszy Sándort. Jókai Mór összesen négyszer járt Erdélyben, második útja során, 1858-ban a Mócvidéket kereste fel, készülő regénye a Szegény gazdagok helyszínét. Ekkor járt Verespatakon és a Detonátán is. Lenyűgöző természeti élményét eképpen írta le: „Amint egy gyönyörű fenyőerdő tisztására kiérünk, egyszerre elénk tűnik a Detonáta. Nem lassanként szokunk a látásához, nem látjuk messziről közeledni hozzánk, csak akkor vesszük észre, amidőn tornácában állunk és végig bámulunk rajta és nem találunk szavakat kifejezni azt, amit érzünk. Az ember lelke elvész e látvány előtt! Olyan fenségesen emelkedik a természet alkotta remekmű egyenesen ki a földből, mint egy óriási templom homlokzata, ezernyi ezer karcsú oszlopával, mikből ha egy sor letört, mögötte látszik a másik, alant száz ölnyi távolban elomolva hevernek a legrégibb romok, most már páfránytól benőve, mohától takarva, mik egykor e tündérépület előfalát képezték.”
A valóban csodálatos látványt nyújtó Detonáta a Kárpát-medence legnagyobb harmadidőszak végi bazaltvulkáni kitörési központja az Erdélyi-érchegységben, kb. kétmillió évvel ezelőtt alakult ki. A két szomszédos vulkáni kúp az Erdős-Detonáta és a Csupasz-Detonáta. A két csúcs közül a déli – az Erdős – a magasabb, 1205 m, de pontosan az őt borító erdők miatt kevésbé látványos, mint északi párja, az 1170 m magas Csupasz-Detonáta. Mi ez utóbbit fogjuk felkeresni. A hatalmas hatszögletű, orgonasípokhoz hasonló bazaltoszlopok középen enyhén kihasasodnak, alakjuk így az íj félköréhez hasonlítható. A természet nyújtotta rendkívüli szépségnek az a magyarázata, hogy a sűrű láva a felnyomulás közben a kürtő felső részében megrekedt, fokozatosan kihűlt, benne hűlési repedések keletkeztek, amelyek a bazaltokra jellemző oszlopos elválást eredményezték. Az eredeti függőleges helyzetéből egy későbbi kitörés során megindult magma billentette ki és fektette el jelenlegi helyzetébe. A táj képe napjainkban is egyre változik, a hőingadozások során keletkező repedésekbe víz kerül, az gyakran megfagy, tovább repeszti a bazaltoszlopokat, amelyek ennek következtében darabokra törnek és hatalmas robajjal – amit még a visszhang is felerősít – leomolnak. Ez okozza a mennydörgő hangot – a detonációt – erre utal a hegy neve is.
Elődeink is szívesen kirándultak a Detonátára. Ezt bizonyítja, hogy az 1891-ben alakult ERDÉLYI KÁRPÁT EGYESÜLET 1893. augusztus 26-án fából épült menedékházat avatott a bazalttaréj aljában. Sajnos ez a menedékház azóta már elpusztult.
