A Szkerisórai (Aranyosfői) jeges barlang

Az alábbi túra nem szerepel a tábor hivatalos programjában, de ajánljuk azoknak, akik magánúton szeretnék megismerni a Járából elérhető nevezetes helyeket.
A táborból (458 m tengerszint feletti magasság) személyautóval indulunk a Jára patak mentén az Aranyos felé. Áthaladunk Járaszurdok (Surduc) falun, és 9,3 km után elérjük az Aranyos folyót (378 m tszf. magasság), ahol jobbra fordulva Borrév falunál rátérünk a DN 75-ös országútra, úticélunk Felsőgirda (Gârda de Sus), az ország leghosszabb szorosán keresztül, ahol az országút együtt kanyarog az Aranyos folyóval. A következőkben az útvonalat ismertetjük. Felfelé haladva jobbra letér egy út Felsőaklos (Ocolişel) felé. Áthaladunk Vidalyon (Vidolm), balra láthatjuk az 1285 m magas Vidalykő csúcsot a Vörösfenyő erdővel. Tovább Alsóaklos (Ocoliş) felé is letér egy út. Aranyoslonka (Lunca) után szintén jobbra tér le egy út Alsópodsága (Poşaga de Jos) felé. Mindhárom jobbra tartó úton megközelíthetők a Szkerice-Bélavár (Scărişoara-Beliora) sziklái. Balról végigkísér a Bedellő gerince (1227 m). Az Aranyos partján nemsokára feltűnik a Şipotele vízesés alsó része. Áthaladunk Alsószolcsván (Sălciua de Jos), ahonnan balra térve elérhetjük a Szolcsvai búvópatakot. Áthaladva Aranyosbányán (Baia de Arieş) Nagy-Lupsa (Lupşa) következik, ahonnan elindulhatunk a Gyalui-havasok felé. Következik Bisztra (Bistra), majd Topánfalva (Câmpeni), itt ömlik az Aranyosba az Abrud patak, és tér el a DN 74-es út Abrudbánya felé. Elhagyva Topánfalvát, elérjük a Mihoieşti víztározót, itt torkollik az Aranyosba a Kis-Aranyos. Továbbmenve elérjük Aranyosvágás (Vadu Moţilor) falut, majd Fehérvölgy (Albac) települést, ahol az Aranyosba ömlik a Fehérvíz nevű patak. Nemsokára áthaladunk Aranyosfőn (Scărişoara), és megérkezünk a 735 m tszf. magasságban fekvő Felsőgirdára (Gârda de Sus), régi nevén Felső-Őrre. Eddig kb. 107 km-es autóutat tettünk meg.
Itt a parkolóban hagyjuk az autót, és a Száraz-Őr patak mentén gyalog folytatjuk utunkat észak-északnyugati irányba. 700 m gyaloglás után útelágazáshoz érünk, ahol a jobbról érkező Őrdöngős (Ordincuşa) patak a Száraz-Őr patakkal találkozik. Balra, a Száraz-Őr patak mentén folytatjuk utunkat. Áthaladunk Dobreşti és Száraz-Őr településeken. 4,6 km után elérkezünk La Turcii (781 m tszf. magasság) nevű település házaihoz. Elhagyva az utat, rátérünk a piros háromszöggel jelzett ösvényre, mely meredeken keleti irányba nekivág az erdős hegyoldalnak. Erdőben, tisztásokon, havasi gazdaságok mellett kanyarog felfelé az ösvény. Ahogy emelkedünk, visszanézve a hátunk mögött felmagaslanak a Bihar-hegység csúcsai: Nagy-Bihar (Cucurbâta-Mare) 1849 m, Kis-Bihar (Cucurbâta-­ Mică) 1770 m. Útközben elhaladunk egy deszkanyíl jelzőtábla mellett, ahol alig olvashatóan azt írja, hogy 3 km távolságra van a barlang (Gheţar). Az emelkedő utolsó szakaszán, a vegyes, bükkerdőben és fenyvesben kanyargó ösvényen érünk fel a gerincre, ahol a fák között balra kanyarodva, hamarosan előtűnik a barlang elé épített kis faház és a barlang zöldre festett kapuja. Itt képeslapokat és egyéb turistakiadványt, emléktárgyat lehet kapni, de itt tartózkodik a barlangot felügyelő vezető is. A barlangot csak vezetővel és megfelelő díj ellenében lehet látogatni.
A triász kori mészkőben kialakult, mintegy 50 m átmérőjű és 50 m mély dolinával kezdődő Szkerisórai jeges barlang az aranyosfői karsztplatón, 1165 m tszf. magasságban található.
Első kutatója 1859-ben az osztrák K. F. Peters, 1863-ban a szintén osztrák A. Schmidl kutatja és térképezi fel a barlang addig ismert részeit. A barlang további feltárását és tudományos feldolgozását a Kolozsvári Emil Racoviţa Barlangkutató Intézet munkatársai végezték. A barlang teljes hossza közel 750 m, szintkülönbsége 105 m. Mintegy 75 ezer m3 jeget tárol, a jégtömb vastagsága 26 m, korát 2000-3000 évesre becsülik. A barlang látogatható része az 50 m mély dolina oldalába szerelt vaslépcsőkön közelíthető meg. Leérkezve az immár havas-jeges dolina aljára, belépünk a Nagyterembe, ott egy túraösvényre, mely körbevezeti a látogatót a barlangon. (A Nagyteremből lehet leereszkedni a Nagy-rezervációba, és a vele szemben található Kis-rezervációba.) Az ösvényen továbbmenve elérkezünk egy erkélyhez, ahonnan rálátunk a reflektorokkal megvilágított Templom csarnokra. Az évről-évre olvadó és újraképződő, átalakuló, mintegy 100 jégsztalagmit és jégsztalaktit csodálatos látványt nyújt. Az erkélyről jégbe fagyott vaslépcső vezet le a jégalakzatok közé, ám ez a látogatók számára tilos, rendkívül balesetveszélyes, mivel a jégtömb igen domború, síkos, és a sziklafal mellett a szakadékok mélyek. Csak megfelelő engedéllyel és felszereléssel látogatható, csakúgy, mint a rezervációk.
A 26 m-es jégfalon leereszkedve a jégtömb aljára, bejutunk a Nagy-rezervációba. Érdekes alakú jégoszlopok mellett elhaladva beérünk a barlang csodálatos cseppkővilágába. A termek és a cseppkövek között egy ún. kis ablakon továbbjutunk a barlang szebbnél szebb cseppkövekkel, cseppkőlefolyásokkal díszített termeibe, folyosóiba, végül elérjük a barlangot elzáró omlást. Feltételezések szerint a barlang összeköttetésben áll egy másik barlanggal – a Pojarul Poliţei nevű barlang tudományos rezerváció, természetvédelmi terület, csak ritkán és kis létszámú kutatócsoportot engednek be. Ha kibontanák a két barlangot összekötő folyosót, a keletkező légáramlat elolvasztaná a Szkerisórai barlangban felgyűlt jeget.
Visszatérve a felszínre a kék sávjelzést követve elindulunk az Őrdöngős (Ordincuşa) völgy felé. A gerincről még rácsodálkozunk a Nagy-Biharra, majd rátérünk a platón kanyargó útra. A havasi házak, gazdaságok és a karsztvidékre jellemző dolinák között, fenyő- és bükkerdőben haladunk a le-fel kanyargó ösvényen, követve a néhol hiányos kék sávjelzést. Elérünk egy csodálatos tisztást, ott hirtelen balra kanyarodva lefelé indulunk a völgy felé szerpentinező ösvényen. Kiérve az erdőből, le is érkeztünk az Őrdöngős-patak völgyébe az Iván Malmához (Moara lui Ivan). A völgyön lefelé haladva elérjük az Őrdöngős-patak mészkőbe vágott szorosát, néhány kisebb-nagyobb barlang mellett elhaladva elérkezünk a János Kapuja (Poarta lui Ionel) nevű barlanghoz, mely kis vízállás idején látogatható. A szoros egyes részein az utat hídszerűen, hosszába ráépítették a patakra. Kiérve a szorosból elérjük a Száraz-Őr patakot, ahonnan már csak 700 m-re van a parkolóban hagyott autónk.
A túrát fordított sorrendben is meg lehet tenni, az Ördöngös patak völgyén fel és körbe vissza. Véleményem és tapasztalatom szerint a fentebb leírt sorrend mindenkinek jobban tetszett, aki járta ezt a túrát.
 

Váradi István