CÍMLAPEz alkalommal egy közepes nehézségű, 20 km-es gerinctúrát ajánlunk nektek, amelyik a Dregán-völgyi víztározó közeléből indul, a Kolozs-Bihar megyehatár mentén halad keresztül és Nagysebes (Valea Drăganului) faluban ér véget. Mivel 2022 nyarán befejezték az útjavítási munkálatokat, és a Sebes-Körösön átvezető híd is megújult, kiskocsikkal, vagy busszal is könnyedén megközelíthető a helyszín. A túra útvonala októberben a leglátványosabb a pompázatos őszi színeknek köszönhetően, de télen is bárkinek ajánljuk, hiszen nem meredek, teljesen biztonságos. Mivel iható forrásvíz nem esik útba a 20 km-es távon, teli kulaccsal induljatok útnak.
Szima Márton túravezetőnk évek óta minden ősszel megszervezi ezt a népszerű túrát, amit mi csak Nagy-hegy (Dl. Mare) gerinctúraként emlegetünk, ugyanis a térképen ez a név szerepel a Dl. Fericelii és Dl. Secătura lui Zingur (Száraz-havas) elnevezések mellett. Mivel nem körtúráról van szó, autós megközelítés esetén fontos, hogy legalább az egyik autó az érkezési pontnál maradjon. Nekünk szerencsénk volt, busszal utaztunk Kolozsvártól a megyehatárig, a túra végén pedig a sofőr Nagysebesen várt minket.
Nagysebestől a túra kiindulópontjáig eleinte enyhén kayargós, majd egyre szerpentinesebb úton haladunk mesebeli környezetben, néhol pedig látványos sziklaképződményeket is megpillanthatunk, ha elég szemfülesek vagyunk. Mielőtt megérkeznénk a megyehatárhoz, a szerpentines út bal oldalán egyszercsak megpillantunk egy betonkolosszust, amire érdemes felmászni, hiszen gyönyörű kilátás nyílik a patkó alakú, kétszeresen is ívelt Drăgan-Floroiu elnevezésű impozáns gátra, és a Dregán-völgyi víztározóra. A gát építését 1987-ben fejezték be és a Romániában található 66 gát közül a 7-dik legnagyobb, 120 méter magas és 424 méter hosszú. A betontömböt, amelyen épp állunk, a nehézgépek és csillesor állványzatához emelték a gát építésekor, innen öntötték be a betont a völgybe. A tó megfelelő időjárási körülmények mellett 292 hektáron terül el és 292 millió köbméter víz tárolására képes. A teljes vízmennyiség nagy részét a Dregán-folyó biztosítja, másik része szabadesésben, föld alatti járatokon jut ide a Székelyjó hét és a Dregán két befogott mellékfolyójából, valamint a Jád felső folyásától. A gyűjtő vize táplálja a Körösök Elektromos Üzemének legnagyobb földalatti vízierőművét. A tó két karja 4, illetve 12 km hosszú, légi felvételeken látványos L-alakot formál. A tó fölé magasodva a távolban a Bocsásza (Buteasa) (1792 m) jellegzetes kettő csúcsa is feltűnik előttünk.
Habár a pazar látványban órákig is lehetne gyönyörködni, tovább kell mennünk. Elhaladunk az Art 1000 panzió mellett, majd hamarosan megpillantjuk a megyehatárt jelző óriási fakaput, innen az út Jádremetére vezet, mi viszont kiszállunk a buszból és elindulunk a piros sáv jelzésű gerincúton. Az első 1 km-es szakaszon enyhe, csupán 100 m-es emelkedő vár ránk, viszont épp elég ahhoz, hogy kimelegedjünk és néhány ruhadarab a hátizsákunkba kerüljön. Az erdős részt elhagyva hamarosan egyre nagyobb kilátás tárul elénk, ismét feltűnik a Bocsásza a távolban, de a Vlegyásza platóját is megpillantjuk. 1,8 km könnyű séta után meg is érkezünk az első pihenőhelyhez, egy fából épített kilátóhoz (0331). A rá szerelt irányjelző tábla azt mutatja, hogy Bulz, azaz Csarnóháza 23 km-re található, nekünk viszont nem kell addig elmennünk, hiszen később a mi utunk leválik a piros sávval jelzett útvonalról. Kis pihenő után folytatjuk utunkat élvezve a tanyasi hegyvidék idilljét, majd 1 km múlva utunk élesen lekanyarodik jobbra, ahol a fára szerelt útjelző tábla és egy nagy festett piros nyíl is mutatja a Csarnóháza felé vezető útvonalat. 2,5 km után elhaladunk egy forrás mellett (034), de nem tudjuk, hogy iható-e a vize, ezért inkább nem töltjük meg kulacsainkat, majd fél km után, mivel lassan mindenki kezd megéhezni, ismét megállunk a következő magaslesnél (035). Itt hosszabb szünetet tartunk, így mindenki elfogyaszthatja a tízóraiját és a tájban való gyönyörködés mellett napfürdőzhet is a füvön.
Folytatva utunkat 800 m után az erdőben elérkezünk egy útelágazáshoz (036), mi a jobb oldali, piros sáv jelzésű úton haladunk tovább, s közben gyönyörködünk az ég felé nyúló fenyőkben és lombhullatókban. Kevesebb mint 700 m után elhaladunk két faházikó és egy csűr mellett (036.1), amelyek feltételezhetően nyári lakként szolgálnak a pásztorok számára. Újabb 1,5 km gyaloglás után megérkezünk az utolsó fából épült kilátóhoz, ahol a hegyimentők által létrehozott menedékhely (037) szomorú látványa fogad: habár kívülről nagyon lakályos kis háznak tűnik, sajnos az ajtókat betörték és az ágyakat is tönkretették. Itt újabb szünetet tartunk, fürdőzünk a nap meleg sugaraiban, falatozunk kicsit, és indulunk tovább, hiszen az út fele még hátra van. Mivel a piros sáv jelzésű út elágazik Csarnóháza felé, mi jelzetlen úton folytatjuk a túrát. Innen már gyorsabb tempóban haladunk tovább, csupán 3,7 km után állunk meg egy rövidebb szünetre. Közben megérkezünk a fehér törzsű, karcsú nyírfák birodalmába, amelyek ilyenkor november elején még aranysárga lombkoronában pompáznak. Kevesebb mint 450 m után elhaladunk egy magasles mellett (038), ám ide már nem mászunk fel, igyekszünk, hogy visszaérjünk a buszhoz sötétedés előtt. A hátralevő kevesebb mint 6 km-en az út elkezd fokozatosan ereszkedni 530 m-t, ami kissé megterhelő a térdeinknek, úgyhogy elő is vesszük túrabotjainkat, amire eddig nem volt szükségünk. Ezt az utolsó szakaszt sikerül másfél óra alatt megtennünk, így fél 5 után vissza is érkezünk a buszhoz, teljesítve a kitűzött 7 órás szintidőt.
(Megj. A zölddel írt számok a digitális nyomvonalon megjelölt útvonalpontok neve, amely segíthet az eligazodásban.)
A túra adatai
Túralejárás dátuma: 2022. november 6.
Időjárás, terep: tiszta idő, száraz terep
Útvonal hossza: 20,2 km
Teljes menetidő: 7 óra 1 perc
Mozgásidő: 4 óra 58 perc
Túravezető: Szima Márton
Teljes szintemelkedés: 391 m
Teljes szintereszkedés: 987 m
Minimális tszfm.: 486 m
Maximális tszfm.: 1182 m
Amennyiben nem sikerül letöltenetek a lenti gpx-nyomvonalat, kattintsatok ide.
