Az októberi hideg reggel ellenére mintegy 60-an indultunk útnak Kolozsvárról, még sötétben egy autóbusszal és egy mikrobusszal. Utunk első állomása Torda. Az ótordai református templomkertben lévő emléktáblájánál egyesületünk volt alelnökéről (a múlt század 30-as éveiben az Erdély főszerkesztője), dr. Tulogdy Jánosról emlékeztünk meg születésének 120. évfordulóján. A híres geológus, geográfus, egyetemi tanár 1891. október 12-én született Tordán. Az erdélyi turista mozgalom egyik kezdeményezője, a természetvédelem egyik legkorábbi szószólójának életét és tevékenységét Kovács D. Zsuzsa túraszervező és Tóthpál Tamás ismertették, majd a kolozsvári és tordai EKE-sek koszorúztak. A reggeli nap sugarai lassan megvilágították a templomtornyot, fénybe borították a templomkertet... Tordai kollégáinktól a Tulogdy János fogalmazta, A természetjáró tízparancsolata néven ismert szabályzatot tartalmazó emléklapot kaptunk.
Szindre folytattuk utunkat. Első írásos említése 1176-ból való, de már a rómaiak idején itt mészkövet és alabástromot bányásztak, felépítve a mai Torda helyén az egykori Potaissát. Szind ma román többségű. A magyar lakosság a refomáció idején unitárius vallásra tért, számuk egyre apadt, ma már csak néhány unitárius él Szinden. Templomuk a 13. században épült, eredetileg román stílusú. A parókia épületét az egyház korszerűsítette, rendezvényekre használja. Ide érkezünk, innen egyesek gyalogtúrára indultak a Csukás-tó irányába Tóthpál Tamás vezetésével.
Megnézzük az unitárius templomot, majd a temetőben felkeressük Bors Mihály, az EKE egykori elnöke sírját. Bors Mihály az unitárius egyház kiemelkedő egyénisége és nagy jótevője is volt. Szinden született 1888. október 17-én. Népszerű volt nemcsak lakóhelyén, hanem az egész Aranyosszéken, életének 50. évében hunyt el tragikusan. Talán kevesen tudják, hogy az ő nevéhez is fűződik a tordai-hasadéki EKE menedékház építése. Alapító okiratában ez áll: „Ezt a turista menedékházat az Erdélyi Kárpát-Egyesület építette az Úr 1934. esztendejében a régi elpusztult menedékház helyén tagjai áldozatos anyagi hozzájárulásával, Bors Mihály szindi földbirtokos példamutató támogatásával, az EKE tordai osztályának megértő segítségével, hogy otthont nyújtson a vándornak, kit a természet szeretete csal erre a vidékre, pihenőhelyet a turistának, kit a Tordai-hasadék szépségei hoztak ide, hogy példát mutasson a jövőben is, hogy okos elhatározással, erős akarattal, áldozatra kész lélekkel minden időkben lehet alkotni és a köz javát szolgálni. Az idő kikezdheti ezt az emberi alkotást, romba is dőlhet az, de a benne kifejezésre jutó gondolat örök életű lesz a maga nevelő hatásában is. Sânduleşti – Szind, 1934. június hó 3-án.” A 15 hónap alatt felépített menedékházat 1935. szeptember 8-án avatták fel. Alapító okiratát és építésének történetét ércdobozban befalazták a fal Peterd felé eső egyik szögletébe.
A szindi temetőből nyugat felé haladunk, majd Mészkő falu felett, a Hesdát-patak és az Aranyos völgye közötti gerincen a Csukás-tó irányába. Melegebben sütött a nap, mint a reggeli órákban. Szép a kilátás dél felé az Aranyos menti falvakra, északra a Hesdát-patak kanyargós völgyére. Elhaladtunk a Mészkő falu határában levő kőbánya mellett, elértünk Sínfalva irányában egy sziklás magaslatra. Megpillantjuk az 549 m magas Bábavárát, alatta a csendes Hesdát-patakot, ennek mentén felfelé 300 m után ott a Csukás-tó és vízesése. Most fentről csodáljuk a völgyet, az őszi erdő színpompáját. Az idő túl zord a patakon való többszöri átkeléshez, gyűlnek a felhők, erősödik a szél, visszafordultunk.
A Csukás-tó megközelíthető Sínfalva vagy Mészkő felől. Torda irányából, miután átkeltünk az Aranyoson, a mészkői hídnál rögtön balra térünk, majd az Aranyos partján felfelé haladunk, míg egy patak keresztezi utunkat, a Hesdát, amely a Tordai-hasadéknál átvágja a mészkő gerincet és itt ömlik az Aranyosba. Innen a patak folyását követve felfelé eljutunk egy új gáthoz, onnan gyalog haladunk az ösvényen, hol a víz egyik felén, hol a másikon, 5–10 perc után ott a vízesés, alatta kis tóval. Megközelíthetősége miatt rengeteg embert vonz. A XX. EKE Vándortábor egyik legkedveltebb túrája volt.
Vissza felé vezető úton felkapaszkodunk a Tordai-hasadék alsó bejáratát strázsáló Farkasőrre (574 m), onnan szép rálátásunk van a Hesdát völgyére és a Tordai-hasadékra. Az 1270 m hosszú hasadék könnyen bejárható, nyaktörő sziklafalakban és számtalan barlangban bővelkedik. Az útvonal jól kiépített, romantikus függőhidak és sziklaperemek váltogatják egymást a kanyonban.
15 órára érünk Szindre, ott Nagy Lajos és felesége már vár a hatalmas üstben készült finom krumpligulyással. A séta és friss levegő után jó az étvágy, észre sem vesszük, hogy kint elered az eső. Vekov Károly, az EKE – Kolozsvár 1891 elnöke beszédet mond, Lőrinczi István számítógépről zeneszámokkal szórakoztatja a társaságot, vidám énekes-táncos mulatsággal zártuk a napot.
Pál Gyöngyi
