CÍMLAP
VERESPATAK, DETUNÁTA
Június 14–15-én Verespatakra és a Detunátára kirándultunk. Az Aranyos festői völgyét követve jutottunk az egykor jómódú bányászvárosba. Meglátogattuk Európa egyetlen, máig fennmaradt római kori aranybányáját, megnéztük a sziklába vájt, labirintusszerű bányajáratokat, ahol vésővel és kalapáccsal már 2000 éve aranyat bányásztak. A bánya udvarán berendezett szabadtéri múzeumban láthattuk az elmúlt századokban használt felszereléseket. A város templomait, jeles épületeit látogattuk meg, köztük azt a házat is, ahol Jókai Mór megszállt. Este Abrudbányával ismerkedtünk, másnap innen indultunk a Detunátára. Bár néhol hiányos a jelzés, könnyen eljutottunk a szabályosan egymás mellett sorakozó, ívelten egymásnak feszülő bazaltoszlopok lábához, majd rövid pihenő után felkapaszkodtunk a tetejére is, ahonnan a környező hegyek látványában gyönyörködhettünk. Még körülnéztünk Zalatnán, majd Ompolygyepűn és Magyarigenben álltunk meg az 1848-as forradalom magyar áldozatainak emelt emlékműveknél.
SAJÓ VÖLGYE, CSALHÓ, BESZTERCE
Június 20. és 22. közötti háromnapos kirándulásunkon végre a Csalhó Nemzeti Parkban is túráztunk. Első nap a Sajó-völgy néhány települését látogattuk meg, Somkeréken a 14. századi gótikus templomot. Stílusjegyei szerint Árpád-korinak tartják a sajóudvarhelyi templomot, akárcsak az északi kapu timpanonjában látható nagyon értékes domborművet, amely a sárkánnyal viaskodó Szent Mihályt ábrázolja. Árokalján a Bethlen család 19. században épített, Erdélyben unikumnak számító mór-bizánci stílusú kastélyát és az azt körülvevő angolparkot látogattuk meg, Besztercén az impozáns evangélikus templomot. A városnézést és múzeumlátogatást vasárnapra halasztottuk, mert sietnünk kellett szálláshelyünkre, Dornavátrára. Innen indultunk szombat reggel a Csalhóra, mely vizektől övezve magányosan emelkedik ki a Keleti-Kárpátok vonulatából. Mi most a Duruitoare vízesést kerestük fel. A több mint 30 m magas zuhatag a legenda szerint óriások fürdőhelyéül szolgált. Cegőtelkén az 1068-as cserhalmi csatának állított emlékművet néztük meg, amelyben a későbbi Szent László-király legyőzi a kunokat, és megmenti az elrabolt magyar lányt.
Kovács D. Zsuzsa