Kolozsvárt elhagyva Nagyvárad irányába Gyalun (Gilău) vezet keresztül az út, központjában, a park magas fái mögött áll a gyalui várkastély. A fák rejtekéből nem is látszik az épület, pedig a gyalui Rákóczi–Bánffy-kastély országos jelentőségű műemlék. Kalotaszeg várai közé tartozott, amely a középkorban Kalotaszeg vidékét védelmezte, mint Sebesvár vára, az Almási vár, Egeres vára, Léta vára, valamint a korán elpusztult szászfenesi Leányvár. A szászfenesi Leányvár egykori tornyának csekély maradványa a Kolozsvár melletti, Szászfenes (Floreşti) falutól néhány száz méterre a Várdombon található, a Budai Nagy Antal vezette felkeléskor (bábolnai felkelés) elpusztult. Püspöki vár volt. A Leányvár nem épült újra. A gyalui várat a 14. század végén építették az elpusztult Fenes vára helyett, ennek a helyét vette át.
Gyalu már a rómaiak idejében castrum volt, a honfoglalás idején még földvár. Szent István korától a váradi, később az erdélyi püspökök birtoka. Első kővára a 14–15. századi püspöki várkastély volt. Tulajdonosai a török időkben gyakran cserélődtek. 1633-tól 1660-ig a Rákócziak birtokolták. Ettől kezdve többnyire a Bánffy családé volt, de 1706-ban kétéves ostrom után Rákóczi kurucai elfoglalták. A várkastély egy része ettől kezdve romosodott, 1738-ban Bánffy Dénes a kastélyépületet újjáépíttette, a külső erődfalakat elbontatta. A második emeletet 1874-ben egy tűzvész után lebontották, és új tetőt építettek. Barcsay Tamás és Bánffy Katinka házasságával került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. A négy sarokbástyás várkastélyban a 90-es években kisegítő iskola működött, később üresen, romosan állt.
A gyalui vár legrégibb része a 15. század elején épült fel az egykori római castrum romjai közelében. A gótikus stílusú épület az első szabályos alaprajzú erdélyi vár volt. Később nyerte el várkastély jellegét és alakult át lakóépületté. Miután a Barcsay család visszakapta a kastély tulajdonjogát, tőlük vásárolta meg az ingatlant Nagy Elek üzletember azzal a céllal, hogy a magyar kultúrát szolgáló létesítményt hozzon létre ott.
Ebben az évben a május 17-én és 18-án szervezett kétnapos ünnepség keretében nyitotta meg a kapuit a romániai, európai uniós és magyarországi forrásokból, valamint a Nagy Elek által alapított és elnökölt alapítvány hozzájárulásával felújított gyalui várkastély. A Kolozsvár közelében található műemlék épület az Erdélyi Hagyományok Alapítvány irányítása alatt áll.
Ezen a két napon a Salina Compania – Emese Park hagyományőrzőinek közreműködésével középkori várjátékokat és gyermekfoglalkozásokat szerveztek az érdeklődőknek. A Korzo Egyesület munkatársai magyar és román nyelvű vezetett sétákat indítottak a várkastélyban, lacikonyha is volt felállítva a helyszínen, közben kalotaszegi muzsikát hallgathattak a résztvevők.
A gyalui kastély udvarában 2018-ban jártam, amikor nyitott napokat szerveztek (Várkert Fesztivál), a kolozsvári Napoca hoteltől indultak autóbuszok a rendezvényre, akkor hallottuk, hogy tervbe van véve a várkastély felújítása. Az akkori Várkert Fesztivált 2018. június 15–18. között szervezték meg, azóta nem jártam arra. Közben elrepült hat esztendő. Meglepődtünk, amikor olvastuk, hogy át lesz adva a felújított kastély, 2024. május 17-én és 18-án meg lehet látogatni. Néztem a régi fényképeket 2018-ból, nagy épület, amelyet megviseltek az idők viszontagságai, a vakolat sok helyen lehullott, a falak, kapuk, díszítések, ablakok összetörve, a belső udvarba be se lehetett menni, lehetetlennek tűnt, hogy a leromlott épületet rendbe lehet még hozni, esetleg itt-ott kijavítják majd. A várkastély felújításával éveken keresztül rengeteg munka lehetett kívül-belül, de most teljes pompájában állt előttünk – szinte hihetetlen. Az épületet még be kell rendezni, majd 2024-ben a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése következik. A tervek szerint a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé válik egy multifunkcionális kulturális központként.
Pál Gyöngyi