Foteltúra kedvenc tavaszi vidékeken

Türelmetlenül vártuk a tavaszt, az első virágokat, a napsütést, kék eget. Már február végén hóvirágokat fotóztunk a Dumbrava-gerincen és a Hója-erdőben, terveztük a tavaszi túrákat. Akkor még elképzelni sem tudtuk, hogy ezen a tavaszon elmaradnak a kirándulások, bezáródunk lakásunk falai közé. A koronavírus miatti elszigeteltség drámaian megváltoztatta életünket. Ablakból nézzük a pattanó rügyeket, zöldellő bokrokat, virágos fákat. Csak a legszükségesebb sietős vásárlásokért hagyjuk el otthonunkat. A napok egyhangúan telnek, hiányzik a frissítő mozgás a friss levegőn. Régi, kedves helyek jutnak eszünkbe, ahova most csak gondolatban juthatunk el.

A vadregényes Misid-völgy

Kora tavaszi egyik kedvenc túránk a Vársonkolyos közeli Misid-patak völgye, mely az egykori erdőkitermelő kisvasút felszámolása után visszanyerte eredeti szépségét, vadságát. Függőhídon kelünk át a Sebes-Körösön. Ebbe ömlik a Misid-patak a híres Szelek-barlangjánál (P. Vântului) és a Nagy Magyar-barlang (P. Ungurului) közelében, a 465 m magas Simon-dombot félkörben megkerülő Sebes-Körös és a dombot átszelő vasúti alagútnál. A gyalogos átkelések gumicsizmákkal a sebes sodrású patakon kemény próbatételt jelentenek. A patak baloldali mellékága, a Bükkös (Făgeţel) beömlésénél befejeződik a tulajdonképpeni szoros. A völgyben hóvirágok, primulák, kék jácintok, erdei sáfrányok, tőzikék virítanak lépten-nyomon. Egy sziklaképződmény tövében, mohás kövek közt több ágra szakadt patak csordogál. A köves ösvényen felkapaszkodunk a Biró Lajos-barlang (P. Moanei) kettős kapujához, 500 m tengerszint feletti magasságban, vízfolyásos járatában az első 100 m különösebb felszerelés nélkül, gumicsizmával bejárható. A barlang felett 30 méterrel ott a felső, száraz járat még szebb cseppkőképződményekkel (P. Lesiana, 128 m), amelyhez meredek erdei kaptatón jutunk fel, ágakba, gyökerekbe kapaszkodva a csúszós oldalon.

Image

A Berettyó-forrása és csodálatos vízesése

Vannak kirándulóhelyek, ahova folyton visszahúz a szívünk. Ilyen a Berettyó-forrása is. Tavaszi túráink között többször szerepel, tavaly is felkerestük. A Berettyó a Réz-hegység (Plopiș vagy Șes) Ponor csúcsa alatt ered több forrásból. A legnagyobb a Nagy-karsztforrás, amely a Toplica-patakot táplálja, a Bihar, Kolozs és Szilágy megye találkozási pontjának közelében. A forrás környéke természetvédelmi terület. Itt a Berettyó gyors hegyi patakszerűen tör előre meredek hegyoldalak közt. A forrás több útvonalon elérhető: a Királyhágó (Bucea) felől a Fogadó-völgyön keresztül vagy a Királyhágó tetejéről (Piatra Craiului) az ortodox kolostorhoz vezető úton eljutva a Măgura Mare csúcs (917 m) melletti tévéreléig, onnan a Culmea telep elszórt házai közt a Kolozs és Szilágy megye határát képező gerincre és beereszkedni a vízeséshez. Ez jövet-menet egésznapos, 22–24 km-es gyalogtúra. De mehetünk Kraszna, illetve Zilah felől, Tuszatelkéről (Tusa) jutva a karsztforrásig, majd követve a Berettyó útját szűkebb szoroson, aztán több kis betongáttal és vízeséssel tarkított szép völgyön érjük el a tuszatelki pisztrángost, tovább Füzespaptelekre (Preoteasa), majd ismét szűkebb völgyön, a folyó kanyarulatait követve érünk Valkóváraljáig (Subcetate). A távolság a forrástól kb.12 km, nem sok, de nehezen járható az út. A vad patakvölgy csodálatos ezen a szakaszon, három szoroson halad át, úttalan utakon, kövekre, sziklákra lépve, vízen gázolva, ember nem járta helyeken követhetjük a Berettyót, de a táj szépsége kárpótol a fáradságért. A Berettyó forrása és a vízesés fantasztikus. Erős, bővizű, kristálytiszta karsztforrásában a Ponor-tető víznyelőrendszerében felgyűlt víz tör felszínre, majd több ágra szakadva, kisebb vízeséseket alkotva halad. Követjük a patakocskákat míg a forrás vize meredek mésztufa dombon több ágban lezúdulva a mohás kövek között vízesésfüggönyt hoz létre, csodálatba ejtve a látogatókat.

Pál Gyöngyi

A cikk elérhető a Szabadság weboldalán ide kattintva.