Jókai gyalogostúrák és sztánai EKE-napok
Az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári fiókja hetente több alkalommal szervez különféle kirándulásokat – főleg gyalogostúrákat –, amelyek során a bárki számára nyitott csoportok közelebbi-távolabbi természeti kincseket látogatnak sorra. Május különösen gazdag hónapnak ígérkezik: a „szokásos” heti féltucat túra mellett ebben a hónapban kiemelkedő jelentőségűek a Jókai teljesítménytúrák május 7-én, valamint az EKE 1891-es megalakulásának 120., 1989 utáni újjáalakulásának 20. évfordulója tiszteletére szervezett EKE-napok, amelyekre Sztánán kerül sor május 13–15-én. További érdekesség: az Erdély jelen száma éppen a 30.
A Jókai Mór Emlék- és Teljesítménytúrák négyféle útvonalon és távon zajlanak. Az idén már XIV. alkalommal sorra kerülő túra vezető nélkül zajlik, a részvevők a kézhez kapott túrafüzet alapján követik a kijelölt útvonalat. Bizonyos megszabott határidőn belül érinteniük kell az ellenőrzőpontokat, ahol a bizottságtól bélyeget vagy pecsétet kapnak.
– 1998-ban szintén a kolozsvári szervezet rendezte az EKE éves vándortáborát, akkor éppen Torockószentgyörgyön. Akkor zajlott az első Jókai túra, akkor még csak emléktúra néven, az Egy az Isten földjén. Abból nőtt ki a teljesítménytúra, amely már a következő évben ezen a néven zajlott. A túra részvevőinek száma évről-évre nő, volt már esztendő, amikor 120-an tették meg az útvonalakat – mondta Kovács Diószegi Zsuzsa, az EKE kolozsvári szervezetének alelnöke.
Az EKE-napokat harmadik alkalommal szervezik meg, ennek helyszíne is évenként változik, általában az éves vándortábor helyszínéhez közeli helyet választ hozzá az országos szervezet, az idén Sztánát.
– A kolozsvári városi tanácsteremben 1891 januárjában alakult meg az EKE, hivatalos működését az alapszabályzat értelmében 1891. május 12-én kezdte, erre emlékezünk az EKE-napokkal – tájékoztatott Kovács Diószegi Zsuzsa.
E két rendezvény csupán előfutára a július közepén várható EKE-vándortábornak, amelyet Alsójárán szerveznek a kolozsvári EKE-sek. Mindezek az EKE eredeti törekvéseinek megvalósulását célozzák, amelyek a 120 éve megfogalmazottakhoz képest mit sem változtak: „Ismertetni akarjuk az erdélyi részeket: vadregényes, kies és bájos vidékeit, természetadta drága kincseivel, első sorban megbecsülhetetlen és kevésbé becsült fürdőit és ásványvizeit, ismertetni egyes helyeit emberi kéz alkotta művelődéstörténeti és történelmi emlékeivel és nevezetességeivel, ismertetni azt, ami a legérdekesebb és ami a földet hazává teszi: az élő népet testi-lelki állapotában. Szeretnők felölelni mindazt, ami országrészünkben emelheti az idegenek forgalmát, ami a művelt bel- és külföldi utazó, a nemesebb értelemben vett turista figyelmére méltó, ami a természet és a kultura műveiben gyönyörködtettető és ami tanulságos is, úgy hogy kalauzolásunk lehetőleg hasznos legyen annak is, aki lát, annak is amit lát. S rá fogunk mutatni nemcsak arra, ami megtekintésre méltó, ami vonza a szemlélőt, hanem arra is, ami akadályozza vagy zavarja őt az élvezetben, fejtegetvén az előnyök fokozásának, a hátrányok megszüntetésének módjait. Foglalkozni fogunk a turistaság általános ügyeivel és elméletével s a rátartozó sportnemekkel. Közléseinket, amennyiben kell és lehet, képekkel, térképekkel fogjuk szemlélhetőbbé tenni.” (A Jókai túra és az EKE-napok részletes programja a 10. oldalon.)
Kerekes Edit
